Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

94 Hitel jogi Döntvénytár. Ugyanis az állandó bírói gyakorlat szerint a tömeggondnok azt a fizetést, amelyet a hitelező, zálogjogát meg nem haladó összegben kapott volt a közadóstól, csak úgy támadhatja meg, ha egyszersmind a zálogjogot is megtámadja. Minthogy pedig a nem vitás tényállás szerint a 36 milliós váltótartozásra vonatkozólag előjegyzett zálogjog nem támadtatott meg, ha a 20 millió K erre a követelésre fizettetett, úgy a megtámadási kereset a most kifejtettekre tekintettel utasítandó el. Ha pedig a 20 millió K a biztosítási végrehajtással biztosított követelésre történt, akkor viszont a megtámadási kereset azért utasítandó el, mert maga a végrehajtási zálogjog is megtámadhatatlan a fenn kifejtettek szerint. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett jogszabályt azzal, hogy a megtámadási keresetet elutasította. Csődmegtámadás. 58. Nem támadható meg a csődnyitást több, mint hat hóval megelőző időben szerzett biztosítási végrehajtási zálogjog alapján oly módon kapott kielégítés, hogy a bukott a biztosítandó összeget birói letétbe helyezte, noha felül foglalással történt a végrehajtás foganatosítása és sem az előző foglaltatok követeléseit, sem az ingók egész becsértékét a bukott nem biztosította. A biztosítási végrehajtás útján alperes által a csődnyitást több, mint hat hóval megelőző időben lefoglalt ingók egyrésze előzően alapfoglalás tárgya voltak. A bukott a felülfoglalás után csak az alperesnek az ingók becsértékénél kisebb követelését — a hat hónapon belül — bírói letétbe helyezéssel biztosította, (Kúr.a 1929 .ún 18< p VII 2722/1929. sz.) Indokok : Az alperesnek összes 1927. évi október 21-én, összeírt ingókra szerzett zálogjoga a csődnek az 1928 július 18-án történt megnyitása előtt több mint 6 hónappal keletkezett s így azon az alapon, hogy az alperesnek a közadós fizetései megszüntetéséről tudomása volt, akár alapfoglaltatás, akár felülfoglalt atás útján foganatosított végrehajtás útján nyerte ezt a tudomást, sikerrel meg nem támadható. Ebből folyóan az alperes által a tömeggondnok részéről meg nem támadhatóan szerzettnek kell tekinteni azt a kielégítési alapot is, melyhez az alperes akként jutott, hogy a közadós, ki ellen a biztosítási végrehajtás elrendeltetett és foganatosíttatott, a biztosítandó összeget a Vht. 231. §-a értelmében bírói letétbe helyezte. A letétbe helyezés ugyanis, mely vagy a biztosítási végrehajtás megelőzésére, vagy a már foganatosított