Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

84 Hiteljogi Döntvénytár. A kifejtettekből folyóan az alperes részvénytársaság köz­gyűlését sem az alapszabályok, sem a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének rendelkezése nem akadályozták abban, hogy a reáljogú gyógyszertár elidegenítését és ennek következményekép az üzletkörnek ekként történt szűkítését a valóságos állapotot {eltüntető alapszabálymódosítással joghatályosan elhatározhassa. Ehhez képest a vonatkozó közgyűlési határozatok meg­támadásának jogszerű alapja nincs. H. (Kúria 1929 ápr. 30. P. IV. 4836/1928. sz.) Indokol:: A K. T. 218—222. §-aiban meghatározott ren­delkezések büntetőjogi természetüknél fogva csak a bennük körülírt, tehát a törvény által büntetendő cselekménynek nyil­vánított esetekben jönnek alkalmazásba és nem terjeszthetők ki joghasonszerűség alapján más esetekre. Ebből folyik, hogy azok a megtorló intézkedések, amelyeket a K. T. 218. §-ban kizárólag az igazgatóság tagjaival szemben állapít meg, ellenben a felszámolók ellen nem, az utóbbiakra ki nem terjeszthetők. Ehhez képest az említett törvényszakasz 2. pontja alapján nem sújtható büntetéssel a panaszlott felszámoló a miatt, hogy vétkes mulasztása okából a társaságnak három hónapot meg­haladó időn át felügyelőbizottsága egyáltalán nem volt ; ámde a K. T. 203. §-ából kétségtelen, hogy a részvénytársaság fel­számolásának kimondásával az igazgatóság hatásköre meg­szűnik és a felszámolókra megy át és hogy a törvény rendel­kezése szerint a felügyelőbizottság hatásköre és ellenőrzési kö­telessége a felszámolás tartama alatt érintetlen hagyása folytán a panaszlottnak kötelességében állott volna a felügyelőbizottság megválasztása végett a közgyűlést összehívni. E kötelessége teljesítését a panaszlott éveken át elmulasz­totta. Ez a mulasztása a panaszlottnak azonban kétségkívül beleütközik a K. T. 221. §-ának 2. pontjában meghatározott abba a rendelkezésébe, amely szerint az ott megjelölt pénz­bírsággal sújtandó a közgyűlés egybehívására kötelezett közeg, ha azt évenkint legalább egyszer egybe nem hívja, amennyiben a kifejtettekhez képest panaszlottnak, mint felszámolónak állott volna kötelességében a közgyűlés egy behívása, amely hivatva lett volna a felügyelőbizottság megválasztására. Ehhez képest a panaszlottat a semmisségi panasz folytán a másodbíróság ítéletének e részben megváltoztatásával a panasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom