Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 77 jegyzés mellett takarékbetét módjára kezelt áruelőleg­összegek átértékelésére a kereset elutasítva, mert, noha az üzletfél azok visszafizetését többízben sürgette, de annak elmaradása miatt nem tiltakozott kifejezetten és á szövetkezet közgyűlésein nem szólalt fel a visszafizetés érdekében, a szövetkezetet késedelem nem terheli. — V. A valorizációs törvény 7. §-ának 3. pontja nem alkal­mazható a postatakarékpénztárral és a postakincstárral szemben az előbbi közvetítő hivatalához befizetettnek jelent­kező összeg átértékelésére, ha a megszállás alá került országrészből utóbb az elszámolási iratok nem jutottak a postatakarékpénztár központjához. I. Felperes mérnök kb. 100,000 K értékű munkát teljesített a Máv. részére. Ebben benne van a felperes által szolgáltatott anyagok és állványok értékének és visszatartott felülvizsgálati biztosítékának még fizetetlen része. Az épületeket, amelyeken felperes a bevégezetlenül maradt munkálatait végezte, az utódállam vette birtokába. — A Kúria felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. II. Az alperes által jogellenesen elárvereztetett áruszállítmány árverése elrendelésekor biztosítékul bírói letétbe tett o. és m. kor. összegek az osztrák honos felperest, aki átértékelést követel, illetik. — A Kúria annak megállapí­tása mellett, hogy Ausztriában az ilyen követelés átértékelésének helye nincs, a valorizációs törvény 32. §-a értelmében azt a pénzösszeget ítéli meg, amely akkor járna, ha a tartozás, keletkezésekor, osztrák koronában lett volna meghatározva. III. Felperes az alperes jogelődjeinek eladott, tőlük alperes által átvett nyomda hátrálékos 50,000 K vételárát követeli. A fellebbezési bíróság a nyomda mai 30,000 P értékének ezen vételárhátralékkal arányos részét ítélte meg a felperesnek azon az alapon, hogy a felperes a tulajdonjogot a maga részére fenntartotta. — A Kúria megállapítja, hogy a tulaj donjogfenntartás hatályát vesztette azért is, mert annak alapján a felperes öt éven át igényt nem érvé­nyesített, s hogy az átértékelés mértéke meghatározásának a kiemelt módon helye nem lehet és az összes körülmények mérlegelésével 70 %-os átértékelést talál megfelelőnek. IV. Felperes az alperes fogyasztási szövetkezetnél különböző időpontok­ban az utóbbi által kiállított áruelőlegkönyvekbe való bejegyzés mellett takarékbetét módjára kezelt áruelőlegösszegeket helyezett el 1920. óta s ezek visszafizetését többízben szorgalmazta, de az alperesi ügyvezető-igazgató különféle okokat hozva fel, nem teljesítette. — A Kúria azért, mert a fel­peres nem tiltakozott kifejezetten, s a szövetkezet közgyűlésein nem szólalt fel a visszafizetés érdekében, nem állapít meg az alperes terhére vétkes kése­delmet s az áruelőlegösszegeket, mint a valorizációs törvény 4. §. 1. pontja alapján az átértékelésből kizárt készpénztartozásnak átértékelését megtagadva, a felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. V. Felperes az akkor már több mint egy hónapja megszállás alatt volt Kolozsvárott a saját csekkszámlájára 220,000 K-t fizetett be az ottani posta­hivatalnál, mint a postatakarékpénztár közvetítő hivatalánál. Ez az összeg a többi postai pénzforgalommal együtt került a posta kezelése alá. Ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom