Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

78 Hiteljogi Döntvénytár. befizetésekre vonatkozó elszámolási iratok nem jutottak a postatakarékpénztár központjához, mert az összeköttetés Kolozsvárral megszakadt, ezért a felperes csekkszámlája az összeggel nem volt elismerhető. Megállapítható, hogy a megszálló hatalom csak a befizetés után két nap múlva vette kézhez a postaszolgálat intézését, addig azt csak ellenőrizte. — A Kúria megállapítja, hogy a befizetett összeg az alperes postatakarékpénztár közvetítő hivatalához befizetettnek jelentkezik, ezért érte utóbbi és a szintén perbevont m. kir. postakincstár felelnek, de átértékelésnek helye nincsen, mert a 7. §. 3. pontja nem talál a kereseti igényre. Ezért felperesnek csak 17*60 P-t és a perindítástól járó 5 % kamatot ítél meg. I. (Kúria 1929 ápr. 19. P. IV. 4623/1928. sz.) Indokok : Az 1928 : XII. tc. 6. §-a a m. kir. államvasutak magánjogi pénztartozása tekintetében kifejezetten kizárja az átértékelést ; 7. §-ának 1. pontja kivételt enged ezen szabály alul ingatlan kisajátításából vagy vételéből eredő pénztartozásokra vonatkozólag a törvény javaslatának indokolása szerint a törvényhozó azon célzatára való figyelemmel, hogy amikor az állam a pénzszolgáltatás ellenében értékálló ellenszolgáltatást kap, az átértékelés kizárása méltánytalan, káros és igazságtalan volna ; az adott esetben azonban ezen kivétel alkalmazásának nincs helye, mivel meg nem támadott tény az is, hogy azokat az épületeket, amelyeken a felperes a munkálatokat végezte, az utódállam vette birtokába, aminek folytán az alperes nincs olyan értékálló szolgáltatás birtokában, amely a törvényhozó szándékának megfelelő fentjelzett kivétel alkalmazását indokolttá tenné, ennélfogva a törvény 6. §-ának tiltó rendelkezésével szemben méltányosság alapján sincsen helye ezen kivétel alkalmazásának. Nem változtat e döntésen a felperes által felhozott az a körülmény sem, hogy az 1921 : XXXIII. tc.-be foglalt magyar békeszerződés rendelkezései szerint az utódállam birtokába jutott javak jóvátételi elszámolás tárgyává fognak tétetni és ilyen módon jut az alperes ellenértékhez, — mert eltekintve attól, hogy ez csak a jövőben beálló eshetőség, — következésképpen arról sem lehet szó, hogy az alperes ezen az úton értékálló szolgáltatás birtokába jutott. II. (Kúria 1929 ápr. 23. P. VII. 6877/1928. sz.) Indokok : Annak eldöntésénél, hogy ez az összeg a felperes javára, — aki osztrák honos — a m. korona rendkívül , értékromlására tekintettel átértéktelten vétessék-e számításba s mily mértékben, az 1928 : XII. tc. 32. §-a irányadó.