Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

74 Hiteljogi Döntvénytár. I. (Kúria 1929 máj. 17. P. VII. 5006/1928. sz.) Indokok: E tényállás mellett a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes a többi hitelezőkkel szemben az alperesek készfizetői kezesség vállalása folytán és azok anyagi helyzetére való tekintettel olyan vagyoni előnyhöz jutott, amilyenben a többi hitelező nem részesült. Ennek következtében a fellebbezési bíróságnak a felperest keresetével elutasító ítélete az itt alkalmazandó 1410/1926. M. E. számú rendelet 29. és 78. §-aiban foglalt anyagi szabályoknak megfelel. A most idézet rendelet felhívott szakaszaiban foglaltak a magánegyesség érvénytelenségét és illetőleg annak a semmiségét nem ahhoz a feltételhez kötik, hogy az előnyben részesített hitelező szavazatával hozzájárult-e és mennyiben az egyességhez, hanem minden körülmények között semmisnek tekinti az olyan megegyezést, amely által az adós, vagy más személy a velük megállapodást létesítő hitelezőnek külön előnyöket igér vagy biztosít. Ennek következtében nincs jelentősége annak, hogy a C) alatti egyesség létrejöttére gyakorolt-e és minő befolyást a felperes szavazata. A Pp. 425. §-a és illetőleg 508. §-a értelmében a vesztes fél a nyertes fél ott megjelölt költségeiben elmarasztalandó. A Pp. 425. §-ában foglalt parancsoló szabályt sértette meg tehát a fellebbezési bíróság. II. (Kúria 1929 ápr. 25. P. VII. 4148/1928. sz.) Indokok : A jelen perben még alkalmazandó 4070/1915 M. E. sz. rendelet 50. §-ának az a rendelkezése, hogy semmis az, adós vagy más személy és egyes hitelezők között létesült oly megegyezés, mely a hitelezőnek külön előnyt biztosít, az adósnak csak a kényszeregyességi eljárás tartama alatti rendelkező jogát szabályozza. Ez az időszak ugyanis az, amelyben az adósnak abból a célból, hogy vagyonából összes kiváltságos joggal nem bíró hitelezői egyenlő arányban nyerjenek kielégítést, a hitelezők egyenlő elbánásának elvét kell szem előtt tartania, míg az egyességi eljárás befejezését követő időben, esetleg változott vagyoni helyzete szerint, tiltó jogszabály hiányában nincs elzárva attól, hogy valamelyik hitelezőjével addig fennállott kötelezettségét újból, az egyességtől eltérően szabályozza.