Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 78 (Kúria 1928 márc. 23. P. VII, 5797/1927.) Indokok: A fellebbezési bíróság F.-Pál tanúvallomásának a Pp. 270. §. szerint megengedett szabad mérlegelés eredményeként a bizonyítékul elfogadása útján jogszabálysértés nélkül állapította meg ítéletében tényállásként azt, hogy F. Pál, aki a nem vitás tényállás szerint mint az alperes részvénytársaság ügy­vezető igazgatója és budapesti kirendeltségének vezetője, a felperessel a kereseti váltó alapjául szolgált narancsértékesítési ügyletet megkötötte s a váltót az alperes cégjegyzésével aláírta, az ügylet megkötését, lebonyolítását és a kereseti váltó alá­írását, illelve adását az alperessel közölte s ez ellen az alperes kifogást nem emelt. Az ekként e helyütt is irányadó fenti tényállásból pedig ugyancsak jogszabálysértés nélkül vonta le a fellebbezési bíróság azt a ténybeli következtetést, hogy az alperes részvénytársaság a kereseti váltón egyedül F. Pál igazgatósági tag aláírásával tett a részvénytársaság nem vitás kollektív cégjegyzésének meg nem felelő váltónyilatkozatot az alperesre kötelezőnek utólag elfogadta, illetőleg a nevében történt váltói kötelezettségvállalást utólag jóváhagyta. A nem cégjegyzésszerűen és a fellebbezési bíróságnak meg nem támadott ítéleti döntése szerint külön felhatalmazás hiányá­ban az alperes részvénytársaságot eredetileg nem kötelezően esz­közölt váltónyilatkozat utólagos jóváhagyásának s ez alapon az alperesre kötelező ereje megállapításának jogi akadálya nincs s ezért nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése, amely szerint a váltón levő elfogadói váltónyilat­kozat alapján az alperes részvénytársaság fizetési kötelezettségét a V. T. 23. §-a értelmében megállapította s az alperest a váltó­összeg s kamata megfizetésére kötelezte. = A Kúria régebbi állandó gyakorlata — helytelenül — az ellenkező álláspontot foglalta el. Szolgálati szerződés: Bankárcég bankosztálya kere­tében hitelosztály vezetőjének felmondási ideje 46. három hónap, mert egyfelől a doktori okle­vél magában nagyobb felmondási igényt nem álla­pít meg, másfelől az illető tisztviselő kisebb hitel­megállapodásokat sem köthetett önállóan. (Kúria 1928 máj. 30. P. II. 2092/1928. sz.) Indokok: A főiskolai képesítés és nevezetesen a doktori oklevél egymagában az I. T. 92. §-ában meghatározott három havi fel­mondási időnél nagyobb felmondási igényt még nem állapít meg, mert a bírói gyakorlat alapján kifejlődött hat havi és egy évi fel­mondási igények meghatározásánál a betöltött munkakör ellátá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom