Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hiteljogi Döntvénytár. 67 fivérénél való elhelyezését ajánlja, s hogy jótáll, hogy jó helyen lesz a pénz, a készfizető kezességet megállapítja. _, . r (Kuna 1928 márc. 29. P. IV. 6314/1927. sz.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint azon 60.000,000 K tekintetében, amelyet felperes gyümölcsöztetés végett dr. R. Jenőnél, az alperes fivérénél elhelyezett, az utóbbit a felperes irányában megtérítési kötelezettség terheli. A fellebbezési bíróság dr. F. Endre tanú vallomása alapján lényül állapította meg, hogy alperes nevezett fivérének azért a kötelezettségéért a felperes javára a tanú, mint felperes megbízottja irányában kifejezett szóbeli nyilatkozattal még a pénz leolvasását megelőzően készfizetői kezességet vállalt. Ezt a tényállást az alperes sikertelenül támadja, mert a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelően tüzetesen és nem helytelen következtetésen alapuló okát adta annak, amelynél fogva a tanú vallomását hitelt érdemlőnek fogadta el és mert a tanú vallomásának tartalmával a megállapított tényállás egyezik. E tekintetben alaptalan alperesnek az az ellenvetése, hogy dr. F. Endrének az alperes kezességi nyilatkozata vételénél a felperes meghatalmazottjaként való eljárását kizárná az, hogy a kikölcsönzött pénzt a felperes nem F. útján szolgáltatta ki, hanem — bár annak jelenlétében, de személyesen. Ugyanis ebből a körülményből a fennebbi következtetés okszerűen le nem vonható. Ezenkívül az alperes az elsőbíróság és a fellebbezési bíróság előtt csak későbbi oly körülményeket kívánt bizonyítani, amelyek az alperes részéről előzetesen történt kezességvállalás létrejöttének kérdését nem érintik. Téves tehát az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy az általa bejelentett tanukkal, a dr. F. Endrével folytatott kérdéses beszélgetés körülményeit, nevezetesen azt óhajtotta bizonyítani, hogy amikor nevezett nála a kihelyezendő pénz felől érdeklődött, még az összeg nagyságáról sem esett szó. Ez az új előadás az alperesnek a Pp. 534. §-ához képest figyelembe nem jöhet. A lényegtelen körülményre ajánlott fennebbi bizonyítás mellőzésével a fellebezési bíróság jogszabályt nem sértett annál kevésbbé, mert az alperes fellebbezésében maga adta elő, hogy azt kijelentette dr. F. Endrének, hogy jót áll, hogy jó helyen lesz a felperes pénze, amivel szemben nem vehető figyelembe alperesnek az az érvelése, hogy fivéréről, akinek akkor jól menő irodája volt, csak véleményt kívánt nyilvánítani, mert a fennforgó körülmények közt, amikor alperes maga ajánlotta felperesnek, hogy pénzét a fivérénél helyezze el és amikor F. a felperes megbízásából utóbbinak biztosítása okából fordult ebben a kérdésben az alpereshez, ennek a nyilatkozata abban a formában is magában foglalja a kezesség elvállalására vonatkozó szándék világos kifejezését, amelyben azt az alperes megtörténtnek állítja. Az alperesnek erre a szándékára enged következtetést a felperes irányában utóbb kifejezett az a készsége is, 9 5*
