Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

88 Hileljogi Döntvénytár. Ezekből folyik, hogy a vagyonmérleg azon tételei tekintetében sem ütközik a kért felvilágosításadás a fennebb említett korlátok által vont akadályba, amelyekre nézve a felvilágosításadás mellőzve lett. Ez a körülmény azonban a per folyama alatt jelentőségét vesztette, amennyiben felpereseknek a P. IV. 4322/1927. számú perben tett nyilatkozataik figyelembe vétele mellett is nem vitás, hogy a felperes az általuk a KT. 175. §-a alapján az e perben tekintetbe jövő 1924. üzletévre kiterjedőleg is kért és foganatosított szakértői vizsgálat eredményéről még e per elsőbírósági szakában értesülést szereztek és így azokat az adatokat is megismerték, amelyeket az 1924. évi mérleg helyességének megbírálhatása végett a közgyűlésen felvilágosítás nélkül maradt kérdéseikkel tisztázni kívántak. Módjukban állolt tehát felpereseknek, hogy amennyiben a mérleg valamelyik tételének helytelenségét kívánták vitatni, e tekintetben előterjesztéseiket a perben megtehessék. E helyeit csupán annak vitatására szorítkoztak, hogy a jóváhagyott eredményszámla amely a gyártási hozamot a brutló bevétel és az arra felmerült kiadások felsorolása nélkül tünteti fel, a törvény és az alapszabályok rendelkezésének meg nem felel. Ez az álláspont azonban nyilván téves, mert amint ezt a kir. Kúriának az e tárgyra vonatkozó perenkívüli cégügyben hozott Pk. IV. 6346/1925. számú határozata is kifejezésre jutatta, a törvény és a társasági alapszabályok rendelkezésével nem ellenkezik az az összeállítása az eredményszámlának, hogy az egyes számláknak, tehát a gyártási számlának is csupán végeredményét tünteti fel. Ehhez képest a Kt. 174. §-a szerint nincsen jogszerű alap arra, hogy a zárszámadások megállapítására vonatkozó köziiyűlési határozat megsemmisíttessék. Ezért a kifejtettekben elfoglalt jogi álláspont mellett tárgytalan egyéb felülvizsgálati panasz mellőzésével a kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének e részben helyt adott és a fellebbezési bíróság ellenkező döntésének megváltoztatásával a felperest keresetével elutasította. Minthogy a mérleg tekintetében a közgyűlésen kért, de kellő mértékben meg nem adott felvilágosítás hiányában a per megindítására az alperes is okot adott és csupán a Kt. 175. §-a alapján a felperesek kérelmére foganatosított üzletkezelési vizsgálat folytán vált a megfelelő felvilágosítás adásának hiánya tárgytalanná és így nemcsak a felperesek, hanem részben az alperes is vesztesnek tekintendő, a kir. Kúria mindháromfokú eljárás költségének kölcsönös megszüntetését látta helyén.