Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

48 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: A tényállás szerint mind a két felperes adott az alperesnek kölcsönt, vagy teljesített helyette fizetést, és a felpereseknek a 15. sorszámú előkészítő iratban foglalt kijelentésük szerint ebből támadt kereseti követelésük közös követelésük és vagyonuk. A felpereseknek egymás irányában telt eme rendelkezést tartalmazó jognyilatkozatuk folytán a kereseti követelésre nézve a felperesek egyetemleges hitelezőként jelentkeznek, akiknek mindegyike a csupán egyszeri szolgáltatásra kötelezett adóstól az egész szolgáltatást követelheti; következésképpen a fellebbezési bíróság nem sértette meg az anyagi jogot azzal a döntésével, hogy az alperest az együttesen fellépett mindkét felperes javára a kereseti követelésnek megítélt részében — osztatlanul — marasztalta el. Az alperesre ebből sérelem nem hárul, mert ő bármelyik felperes irányában történő teljesítéssel a másik felperessel szemben is felszabadul a kötelezettsége alól. Nyugdíj át értékelés: Ha a munkaadó társaságnak az 1914. évben érvényben volt nyugdíj szabályzata a nyugdíj összegére felsőhatárt szab, 30. I. az átértékelés alapja a legkedvezőbb esetben sem lehet több az eleve korlátolt legfelsőbb nyugdíjösszegnél. — //. Nem vonatkoztatható a később hatálybalépett nyugdíjszabályzat az ennek hatálybalépése előtt nyugdíjazott nyugdíjintézeti tagra, ha az újabb szabályzat kifejezetten így rendelkezik. — ///. Magasabb összegnek önkéntes megadása az özvegy részére külön jogjénntartás nélkül sem foglalja magában a későbbi nyugdíjszabályzat alkalmazandóságának, illetve a férjnek járó nyugdíj a megszabottnál nagyobb hányadának elismerését. (Kúria 1928 febr. 23. P. II. 9321/1926.) Indokok: Igaz ugyan, hogy az 1926. évi XVI. tc. 4. §-a értelmében az 1914 július l-e után megnyílt nyugdíjigényeknél az átértékelés alapja az a koronaösszeg, amely a jogosultat az 1914 július 1-én érvényben volt nyugdíjszabályzat szerint megilletné és hogy ennek megállapíthatása szempontjából a nyugdíj alapjául beszámítható illetmény gyanánt azt az összeget kell számításba venni, amelyet a hasonló állású, munkakörű és szolgálati