Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 17 Nem vitás, hogy az örökösök egyetértése hiányában valamennyi örökös beleegyezésével kijelölt ily társasági képviselőjük nincs és ennélfogva a cég bejegyzett tulajdonosai sorában sem szerepel az elhalt C. László örököseit illető vagyonilletőség képviselője társtagként. Minthogy pedig úgy az A) jelű szerződés, mint a dolog természete szerint is csak valamely társasági tagnak lehet beleszólása a társasági ügyek vitelébe, a csupán egyült egy tagként jelentkező örökösök egyike tehát, aki bár az elhalt tag után Vs-ad részben érdekelt, egymagában nem lévén jogosult társasági tagként fellépni, meg sem támadhatja a társaság valamely jogügyletének vele szemben való joghatályosságát egyedül azon az alapon, hogy az az ő tudta és hozzájárulása nélkül keletkezett. A fellebbezési bíróság ezzel ellentétes téves döntését tehát az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán megváltoztatni és a felperes keresetét elutasítani kellett. = Véleményünk szerint a II. bírói ítéletbon elfoglalt álláspont a helyes, mert ha az elhunyt tagnak több örököse van, ezek az örökösök mind a közkereseti társaság tagjai lesznek azon az alapon, hogy a társaságnak az elhunyt iag örököseivel való folytatását kötötték ki a társasági tagok. Az örökösök mindegyikére áll tehát az is, hogy az örökhagyó társasági tag elhunyta után keletkezelt társasági kötelezettségekért harmadik személyek irányában a többi taggal egyetemlegesen felelős. Több örökös, örökségi jutalékai és a társasági szerződés szerint, egyébként azonban külön van jogosítva és kötelezve és mindegyikök a •ársasági jogokat külön gyakorolhatja. (így Staub, kommentárja 449. lap. 14. j. az e részben egyező német jogra nézve : «Mehrere Érben, welche offenc Gesellschafter werden, bilden keinerlei Korporation oder Einheit, vielmehr treten sie als ebensoviele einzelne, nach Massgabe ihrer Anteile und des Gesellschaftsvertrages vollberechtigte und voll-verpflichtete Gesellschafter auf. Sie üben ihre Gesellschaftsrechte jeder für sich aus und habén daher weder einen Repriiseutanten zu stellen, noch dürfen sie es, selbst dann nicht, wenn solehes im Gesellschaftsvertrage vereinbart wurde ; denn eine solche Vereinbarung ware ungültig.») Az, hogy az örököstársak közös képviselőben megegyezni nem tudnak, még kevésbbé az, hogy az örökhagyó illetősége a közkereseti társaságban 30% s ennek csak Vs-ad része illeti az örököstársak mindegyikét, nem változtat az említett elvi álláspont helyességéi). Ennek helyessége abból a meggondolástól is folyik egyébként, hogy ellenkező esetben az az örökös is kénytelen volna az örökhagyója elhunyta után kötött, nagyobb és a rendes üzletkörhöz nem tartozó ügyletből folyó kötelezettségekért helytállni, aki ahhoz hozzá nem járult, noha a társasági szerződés szerint ily ügylet csak az összes társasági tagok hozzájárulása esetében köthető. Egyetemlegesség: Hitelezői — 29. azon az alapon, hogy ketten adtak kölcsönt, illetve teljesítettek fizetést s kijelentéseik szerint ebből támadt követeléseik közös vagyonuk és közös követ p I p <t í) k (Kúria 1928 febr. 16. P. VI. 5490/1927. sz.)