Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hiteljogi Döntvénytár. képességének figyelembevételével is a törvény életbelépése előtt alkalmazásban volt jogszabályok szerint a most megíteltnél nagyobb nyugdíj járt volna; és ezért a fellebbezési bíróság által megítélt költség megfelelő . . . Szolgálati szerződés: ügyvezető igazgatóra nézve állása elhagyásának megállapítása 17. igazgatósági ülésben tett azon kijelentése alapján, hogy az előterjesztett indítvány szerint ő felesleges és felmentését kéri. Nem vétetett figyelembe az az utóbb tett kijelentése, hogy állását tovább is betölteni kész. , , • „ (Kúria 1928 jan. 26. P. II. 6123 1926. sz.) Indokok: Az 1910/4920. M. E. számú rendelet hatálya a meghatalmazás! jogkör terjedelmére való tekintet nélkül mindazokra a kereskedelmi alkalmazottakra kiterjed, akik a kereskedő vállalatában mint tisztviselők vagy kereskedősegédek vannak alkalmazva. Ennélfogva a peresfelek jogviszonyának az elbírálásánál a próbaidő kikötése tekintetében az 1910/1920. M. E. számú rendelet rendelkezései nem mellőzhetők abból az okból, mert felperes nem mint egyszerű kereskedősegéd, hanem mint ügyvezető igazgató volt az alperes részvénytársaság vállalatában alkalmazva. A fellebbezési bíróságnak az ezzel ellenkező jogi alapon nyugvó döntése tehát jogszabályt sért és felperesnek az e miatt emelt felülvizsgálati panasza alapos. Ez a jogszabálysértés azonban az adott cselben az ügA érdemi eldöntésére súllyal nem bír. A fellebbezési bíróság által a csatolt iratok és a tanúvallomások alapján és azok tartalmával megegyezően megállapított, ennek folytán iratellenesség okából sikeresen meg nem támadható tényállás szerint ugyanis az alperes részvénytársaság 1925. évi első fél évi mérlege 106,982,914 korona veszteséggel zárult. Felperes az 1925. évi július hó 11. napján tartott igazgatósági ülésen, amikor ezt a mérleget az igazgatóság elé terjesztette, sem a veszteség okait nem ismertette, sem a további intézkedésekre vonatkozóan indítványt nem tett, hanem a felperes helyettese, B. Miklós cégvezető az alapszabályokra és felelősségére hivatkozással indítványozta a végihajtó bizottság kiküldését. A felperes állal ezek után az előzmények után tett az a kijelentés, hogy «ezen indítvány szerint ő felesleges és felmentését kéri», továbbá az a ténye, hogy miután még állásának a véglegessége vagy ideiglenes volta is vita lárg\á^á tétetett, a B. Miklós