Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hiteljogi Döntvénytár. 27 indítványainak a tárgyalása előtt az igazgatósági ülést azzal a kijelentéssel, hogy az igazgatóság írásbeli válaszát elvárja, elhagyta, nem értelmezhető másként, s ennek folytán alperes is helyesen értelmezhető akként, hogy felperes az állásától való felmentését kéri, s minthogy az alperes igazgatósága a felperes ismertetett nyilatkozata és ténye folytán még ugyanabban az ülésében kimondotta, hogy a felperes hivatali működését önként elhagyottnak tekinti, s erről felperest azonnal értesítette, a fellebbezési bíróság felperest a felmondási időre járó lizetése iránt támasztott kereseti követelésével jogszabálysértés nélkül utasította el, annak dacára, hogy felperes az 1925. évi július hó 13. napján kell levelében alperest arról értesítette, hogy állását önként el nem hagyta s azt tovább is betölteni kész. Az az alkalmazott ugyanis, aki jogos ok nélkül a szolgálatot önként hagyja el, a felmondási időre fizetést követelni nem jogosult. Felperesnek az ismertetett nyilatkozata és ténye pedig az állásáról lemondással és annak elhagyalásával, alperesnek arra, adott válasza pedig a lemondás elfogadásával, illetve az állás elhagyásának a tudomásul vételével egy jellentőségíí; s miután alperes felperesnek a leimentést kérő nyilatkozatát elfogadta, felperes azt többé joghatályosan megváltoztatni jogosult nem volt. Szolgálati szerződés: A részvénytársaság nem tartozik felelősséggel a tulajdonában lévő szénbányáknál létesült bányatársláda nyugbértartözásaiért, 18. mert a társpénztárak a munkaadótól különálló, független intézmények, s nem minősíthetők a munkaadó által csak a nyugberügyek lebonyolítására kijelölt igazgatási szervnek. (Kúria 1928 febr. 3. P. II. 7 í l 6 1926. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletének indokaiban foglalt azt a megállapítást, hogy alperest a tulajdonában lévő p—-i szénbányáknál létesült bányatársláda nyugbértartozásaiért felelősség terheli, alperes felülvizsgálati kérelme folytán mellőzi. Indokok: A bánya társpénztárak (társládák) kötelező felállítását már az 1854-iki Általános Bányatörvény 210. $-ával elrendelte és 211. §-ában egyúttal azt is kimondta, hogy a társpénztárba (társládába) minden a bányánál felvett felügyelő vagy bányamunkás tagként belépni és ennek járulékokat fizetni tartozik, — az így keletkező társpénztárakat 212. §-a és 213. §. /) pontja szerint a bányászlegénységi választmány vezetése — és 220. §-a,