Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hileljoyi Döntvénytár. pontot, hogy a vételügylet hatálytalanításának nem lehet akadálya, a K. T. 349. §-ában meghatározott hat hó eltelte. Az alperesnek NB). 4. és NB). 5. alatt csatolt leveleiből kitűnőleg 1924 július—augusztus hónapokban a felek közt tárgyalások folytak a hibás motorfej kicserélése tárgyában: ekkor tehát a felperes már nyilván tudott a motor minőségi hiányáról. Hogy már 1924 július előtt is tudott volna erről, arra a perben adat nincs, és ennek igazolására nem alkalmas az alperes által telekkönyvi iratok beszerzésével bizonyítani kívánt az a körülmény, hogy a felperes 1924. évi július hónap előtt a szombathelyi motor- és gépgyártól új cséplőgarnilurál vett és az 1924. évi cséplési idényben ezzel dolgozott. Viszont 1924 július havától az ügylettel való elállást tartalmazó jelen kereset megindításáig, 1924 október 15. napjáig elteli 2—3 hónap, figyelemmel a felek közt a motorfej kicserélése tekintetében a fentiek szerint folyt tárgyalásra is a fellebbezési bíróság helyes jogi álláspontja szerint nem oly hosszú időtartam, hogy ez alapon a felperes a kereseti igény érvényesítésétől elzárható lenne. Nem akadálya a kereseti vételügylet hatálytalanításának az alperes által tanukkal bizonyítani kívánt az a körülmény, hogy a cséploszekrény a felperesnél a hiányos befedés következtében megrongálódott, mert ez ha meg is felel a valóságnak, figyelemmel arra, hogy a nem vitás tényállás szerint a cséplőkészlet utóbb az alperes birtokába visszakerült s ott az alperes hitelezője által kért végrehajtás során árverésen eladatott, tehát végeredményben a cséplőkészlet az eladó alperes által a vételi szerződésben fentartott tulajdonjoga alapján a felperestől vissza vétetett, az alperesnek a fellebbezési bíróság helyes jogi álláspontja szerint csak arra adhat jogot, hogy a cséploszekrény értékcsökkenése alapján a felperes ellen kárigényt érvényesítsen, amit azonban a fellebbezési eljárásban a Pp. 494. §-a érteiméhen már nem tehetett meg. 12. Kártérítés: az okirat értelmezésére szolgáló egyidejű értelmezés alapján. (Kúria 1928 febr. 3. P. IV. 6798/1927. sz.) indokok: Az a ténymegállapítás, hog\ az alperes a felperes tejárusító üzlethelyiségének jégszekrénnyel, asztalokkal, székekkel, lámpával és általában a fogyasztók ott időzésének lehetővé tételére alkalmas kényelmi berendezéssel ellátására kötelezte magát, nem áll ellenlétben az A) jelű szerződés ama tartalmával, hogy az alperes a felperes üzlethelyiségének «mint tejfióknak)) berendezését vállalta. Az üzlethelyiségnek különben is nem berendezésére, hanem a tejkereskedelmi és tejtermékeket feldolgozó vala-