Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

6 llih'ljogi Döntvénytár. S minthogy váltókövetelésről van szó, amelyre az 1877 : VIII. te. ,9. §-a értelmében a kamalkorlátozás nem terjed ki, a felperes ezt a többlet 16% kamatot is jogosan igényli, azonban csak a kölcsön tényleges kifizetésétől, azaz 1925. évi október hó 15-től folyósításától a váltó lejáratáig terjedő időre, amely időre a felek által a 18%-nak megfelelően összegszerűen megállapított összeg arányában további 173.046,720 K-nak felel meg. A váltólejárat előtti kamat kezdő időpontja tekintetében a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint a felperesnek csak akkor járna a kölcsön tényleges kifizetése előtti időre kamat, ha azt igazolná, hogy a kölcsöntőke összege az áliala megbízott banknál az odautalástól, azaz 1925. évi szeptember 15-től a valóságos kifizetésig gyümölesözetlenül hevert. A fellebbezési bíróság által a tárgyalás és bizonyítás anyagának törvényszerű mérlegelésével megállapított tényállás szerint a felperes ezt nem igazolta. Ilyen tényállás mellett pedig a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy 1925. évi szeptember 15-től október 15-ig nem ítélt meg kamatot. Ami pedig a lejárat utáni kamatot illeti, a V. T. 50. §-a értelmében a váltóbirtokos a váltókötelezettől a ki nem fizetett váltóösszeg után a lejárattól számítandó 6% kamatot igényelhet; ennél nagyobb kamat tehát váltó alapján a váltólejárattól akkor sem követelhető, ha az alapügyletben szerződésileg nagyobb kamal köttetett ki. Csupán az 1923 ; XXXIX. tc.-ben meghatározott ú. n. kárkamat címén követelhet a váltóhitelező a késedelmes adóstól, a törvényben meghatározott feltételek fennforgása esetén nagyobb kamatot, azonban a jelen esetben a törvény 4. §-ára tekintettel a felperest kárkamat sem illeti, mert lényegileg idegen valutakövetelésről van szó. Ugyanis a kölcsön összege dollárra átszámítandó aranykoronában határozlatott meg, s ezen nem változtat az a körülmény, hogy a kölcsöntőke a dollár tőzsdei árfolyama alapján papírkoronára, illetőleg pengőre számíttatott át. Zálogjog: Ingó elzálogításához elég-e a zálogszerződés s nem kell-e, hogy az ingót az elzálogító a hitelezőnek átadja? 4. A zálogszerződés hatályosnak mondatott ki azon az alapon, hogy annak tárgya ugyan az adósok használatában maradt, de okszerűen azt kell következtetni a megállapított tényekből, hogy a felek akarata szerint a dolog a hitelező részére zálogul lekötöttnek és részére átadottnak tekintendő. t