Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 7 (Kúria 1927 dec. 6. P. IV. 444/1927. sz.) Indokok : Az elsőbíróságnak meg nem támadott megállapítása szerint a peres felek a közöttük fennállott, de teljesedésbe nem ment társasági szerződésből keletkezeit jogviszonyt rendező, A) alatt elfekvő okiratba foglalt megállapodásban a felperes követelésének biztosítására zálogjog létesítését célozták, amelynek tárgya az adós alperesek móri fűrésztelepén levő tulajdonukat képező félstabil gőzgép volt, és hogy ennek a gőzgépnek a hitelező leiperes birtokába való tényleges átadása nem történt meg, hanem a gőzgép továbbra is az alperesek használatában maradt. Zálogjog megállapításához a K. T. 302. §. értelmében szükséges ugyan, hogy a tulajdonos a dolgot a hitelezőnek átadja, minthogy azonban az elsőbíróság ítéletében felsorolt tényekből okszerűen azt kell következtetni, miszerint a felek akarata arra irányult, hogy a szóban forgó gőzgép a felperes részére zálogként lekölöttnek és részére átadottnak tekintessék, a zálogszerződést, melynek hatályát nem befolyásolja az, hogy annak tárgya az adósok használatában hagyatott, érvényesen létrejöttnek és az ilyképpen a felperes által szerzeit zálogjogot az alperesekkel szemben hatályosnak kell tekinteni. Ezért az elsőbíróságnak ennek megfelelő, egyebekben meg nem támadott döntése az anyagi jogot nem sérti. Ezekből az okokból a kir. Kúria az alpereseket alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasította. = A határozat nem megnyugtató. A ma érvényes jogszabályok szerint t'z esetben zálogjog kétségtelenül nem keletkezett. Az állandó gyakorlat is így tartotta eddig. A zálogszerződés maga csak kötelmi cím, a dologi zálogjog csak a zálogtárgynak a hitelező vagy harmadik személy — a zálogtartó — részére való átadással keletkezik. Ha a határozat ettől tudatosan kívánt eltérni, úgy a ma érvényes jogszabályok- és eddigi állandó bírói gyakorlatra való tekintettel ezt az álláspontját tüzetesen és helytállóan kellett volna megokolnia. A határozat álláspontjánál fogva nem is volna szükség az ingó jelzálog-, mint új jogintézményre, pedig tudvalévően ezt az új jogintézményt éppen a forgalmi jóhiszeműség megóvása szempontjából ellenzik, noha az ingó jelzálogra vonatkozó törvényjavaslat a forgalmi jóhiszeműség szempontjából garanciákat is tartalmaz. A határozatban elfoglalt álláspont beleütközik ezen forgalmi jóhiszeműség érdekeibe, abba az érdekbe tehát, amelynek megóvása rációja annak a jogszabálynak, hogy zálogjog megalapításához a dolognak a hitelező részére való átadása is szükséges. Ugyanabban az érdekben van kizárva a constitutum possessorium elismerése ilyen esetben. Kezesség: A hitelező által a főadóssal szemben tett elengedés 5. csak rendszerint hat ki a kezesre is, de nem hat ki, ha az elengedés a csődeljárás vagy a csődelhárító kéngszeregyességi eljárás vagy a lklO/1926. M. E. sz. rendelet 24. §-ában említett magánegyesség során történt.