Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

•1Ö8 Ilileijogi Döntvénytár. S. Aladár — a jelen perbeli alperes — voltak a tagjai, 1926. évi május hó 15. napján feloszlott, ez a társascég a cégjegyzékből töröltetett és a volt társtagok egyike, özv. S. Gusztávné a periratokból kitűnően ugyanazon a helyen a Hajós-u. 17. sz. házban folytatott kereskedelmi üzletet S. Gusztáv be nem jegyzett egyéni cége alatt, ahol a megszűnt közkereseti társascégnek üzleti telepe volt. A B) alatt hiteles alakban csatolt végzés tartalma szerint S. Gusztáv be nem jegyzett egyéni cég, illetve annak egyedüli tulajdonosa özv. S. Gusztávné a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítását kérte s a hitelezőivel a B) alatti végzéssel jóváhagyott oly tartalmú egyességet kötött, amely szerint a hitelezők a követeléseik 50 % -át kapják s erre vonatkozóan a S. Aladár jelen perbeli alperes a készlizeiői kezességet elvállalja. Az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 92. ^-ának első bekezdése kimondja, hogy az egyesség bírói jóváhagyásával a kényszeregyességi adós felszabadul az egyességben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól, a szakasz harmadik bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az egyességnek ez a joghatálya, amennyiben az egyességben más nincs megállapítva, a közkereseti vagy beléli társaság vagy a szövetkezet hitelezőivel szemben a közkereseti társaság vagy szövetkezet tagjai vagy a betéti társaság beltagjai javára is beáll. Az első és* harmadik bekezdés fenti rendelkezéseiből kétségtelen, hogy csupán a közkereseti vagy betéti társaság vagy szövetkezet állal kért kényszeregyességi eljárásban a társaság vagy szövetkezet és hitelezői között létrejött egyességnek van meg az a joghatálya, hogy az egyességben vállalt kötelezettségen túlmenő tartozások alól a tagok, illetve beltagok is felszabadulnak, de nincs meg ez a joghatálya annak az egyességnek, amelyet a társaságnak vagy szövetkezetnek volt tagja az általa kért kényszeregyességi eljárás folyamán a hitelezőivel köt. Már pedig a jelen esetben a fentebb előadott irányadó tényállás szerint ez történt, nevezetesen az, hogy a feloszlott közkereseti társaságnak egyik tagja, a kereskedői üzlete körében S. Gusztáv be nem jegyzett egyéni céget használó özv. S. Gusztávné kért és kötött hitelezőivel csődönkívüli egyességet. Nem vehető ez a kényszeregyesség a közkereseti társaság állal kötöttnek azon az alapon, hogy özv. S. Gusztávné a kereskedelmi üzletét S. Gusztáv, tehát ugyanazon szövegű cég alatt folytatta, amely céggel a megszűnt közkereseti társaság bejegyezve volt, mert a cég a kereskedőnek vagy kereskedelmi társaságnak üzlete folytatásánál használt neve, jogokat és kötelezettségeket a cég neve alatt maga az egyén vagy a társaság szerez, illetve vállal s így annak folytán, hogy özv. S. Gusztávné, S. Gusztáv be nem jegyzett egyént cége megjelölésével is kérte és kötötte meg hitelezőivel a kényszeregyességet, az egyesség a megszűnt közkereseti társaság által kötöttnek nem tekinthető. Nem vehető ez az egyesség a megszűnt közkereseti társaság