Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hileljogi Döntvénytár. 14-9 Az előrebocsájtott elv megfelelő alkalmazása mellett alperes e panaszát alaptalannak kellett tekinteni, mert felperes az alperesi gyári vállalatnál különös szakértelme folytán vezetőhatáskört töltött be, amivel szemben az alperesnél részére felajánlott utazói állás lényegesen alárendeltebb jelentőségű és így azt felperes nem volt köteles elfogadni. A C) alatti alkalmaztatási okirat 4. pontja szerint a felperes fizetése nem vitás usance búza ellenértéke alapján állapíttatott meg. Alperes felülvizsgálati kérelmében sem állítja határozottan, hogy felperes korábban nem budapesti paritásban kapta meg e búza ellenértékét, hanem más átszámítási alapon, ilyet alperes meg sem jelölt és így azt, hogy erre a kérdésre elsőfokban nyilatkozni nem tudott, az elsőbíróságnak joga volt a Pp. 266. §-a szerint mérlegelés tárgyává tenni és az e részben elfoglalt bírói álláspont itt már most annál inkább irányadónak volt elfogadandó, mert az erre vonatkozó elsőbírói ítéleti indokokat alperes fellebbezésében meg sem támadta. Ily körülmények között jogszabálysértést nem lehetett megállapítani abban a ténykedésben, hogy a felek állandóan a budapesti paritást tartolták szem előtt a felperes igényének a kielégítésénél, ettől eltérés nem történt és így e részben a felek közölt oly szokás alakult ki, amely az alpers által fizetendő kártérítés mértékénél irányadó. Alperesnek a felperes által másodfokon becsatolt orvosi bizonylatokra alapított és csak a felülvizsgálati kérelemben, valamint a felülvizsgálati tárgyaláson felhozott új elbocsájtási okok a Pp. 533. és 535. §-ra való tekintetlel figyelembe nem vehetők. Azt alperes nem is hozta fel, hogy ellene a felperes terhére eső mulasztás miatt valamely kihágási eljárás indíttatott volna, és így jogszabálysértés nélkül mellőzhette a fellebbezési bíróság erre nézve a tényállás megállapítását. Nem tartalmaz határozott panaszt annak az előadása, hogy a magyaróvári vegyvizsgálati állomás még felperes szolgálatának a tartama alatt — í924 november 17-én — 6 darab árucsomagot megvizsgált és így nem vezethetett sikerre az a támadás, hogy e részben a másodbíróság a ténymegállapítást és ebből a jogkövetkezmény levonását mellőzte. Közelebbről nem jelöli meg alperes ama szakértői megállapításokat, amelyekre a felperesnek szolgálata ellátására való képtelenségét alapítja, azért ez a panasz is alkalmatlan az elbírálásra. Mindezeknél fogva az anyagi jog sérelme nélkül utasították el az alsóbíróságok alperesnek a kötelességei teljesítésének elmulasztására, a szolgálat ellátására való képtelenségére, valamint az alperes megkárosítására és bizalmával való visszaélésre az Ipartörvény 94. §. e) és g) pontjai helyett — tévesen a K. T. 59. §.