Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

ISO Hileljogi Döntvénytár. 1., 3. és 5. pontjára — alapított keresetét, miért is az egész vonalon alaptalan felülvizsgálati kérelmet elutasítani kellett. Fuvarozás: A fuvarozási szerződés megkötésekor kiállított fuvarlevélmásodpéldánynak a feladó részére történt visszaadása elállásndk tekintendő, 90. /. ha az áru a feladóállomáson visszatartatott és a fuvarlevél az átvevőnek ki nem adatott, noha a vasút az árura nézve üzletszabályellenesen intézkedett, de a feladó ezt tudomásul vette. — //. A fuvarozási szerződésből folyó jogoknak harmadik személyre előbb történt átruházása alapján engedményes a vasút ellen jogokat nem érvényesíthet. (Kúria 1928 szept. 25. P. IV. 8193/1927. sz.) Indokok: A V. Ü. Sz. 61. §. 6. bekezdése értelmében a fuvarlevélmásodpéldánynak fuvarlevél — azaz többi között e §. 1. bekezdése értelmében ügyletiélesítő okirati — jelentősége nincs, hanem a most idézeti §. o. bekezdése szerint csak az áru felvételének elismerésére szolgál. A fuvarozási szerződésből folyó kölcsönös jogok és kötelezettségek tehát csak a szerződőfelek — a fuvarozó és a feladó, valamint a törvényszabta feltételek mellett — főleg, ha az áru megérkezése után a rendeltetési helyen a kijelölt átvevőnek a fuvarlevél kiszolgáltallalik, a címzett között keletkeznek; ebből folyólag a fuvarozó a V. Ü. Sz. 73. §. 9. bekezdése értelmében addig, amíg az árunak a kiszolgáltatás helyére való érkezése után a fuvarlevél az átvevőnek ki nem adatott, vagy amíg az átvevő a V. Ü. Sz. 76. §. 2. bekezdése értelmében a vasút ellen igényt nem érvényesített, a V. Ü. Sz. 73. §-a értelmében a feladó utólagos rendelkezéseit, és pedig e §. 5. bekezdése értelmében, ha fuvarlevélmásodpéldány állíttatott ki, ennek az okmánynak előmutatása és e rendelkezéseknek ebbe való bevezetése mellett teljesíteni és ily feltélelek alatt feladónak a szerződéstől való elállási nyilatkozatát is tudomásul venni köteles. Az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint a kereseti kárkövetelés alapjául szolgáló, 4923. évi augusztus hó 18. napján kötött és az NB) alatt csatolt okiratba foglalt fuvarozási szerződés harmadrendű alperes, mint fuvarozó és elsőrendű alperes, mint feladó között jött létre, amely szerződésben átvevőként a M. L. és p. bank közraktári vállalat jelöltetelt meg ; e fuvarozási szerződés megkötése után pedig az áru a feladási állomáson nemcsak visszatartatott és a fuvarlevél az átvevőnek ki nem adatott, hanem elsőrendű alperes