Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hiteljogi Döntvénytár. 125 bíróságnak idevonatkozó döntése s ezért felperesnek ez irányú panaszát is el kellett utasítani. Felperes keresete további jogalapjául azt is felhozta, hogy másodrendű alperes felelőssége «ex delicto» is megállapítandó, miután másodrendű alperes alkalmazott hivatalnokaiért az általuk hivatalos eljárásukban elkövetett vétkes cselekményekből eredő károkért felelősséggel tartozik. E tekintetben is magáévá teszi a kir. Kúria a fellebbezési bíróság vonatkozó helyes indokaival megalapozott azt az álláspontját, hogy felperes nem járt el kellő gondossággal a cipőáru bizottsági átvételének a körülményeit illetően, figyelemmel az F/l. A) és E) alattiak tartalmára. De ettől eltekintve figyelemmel az A) alattinak arra a tartalmára, amely ((eszközölt)) szállításról ((befolyó)), tehát jövőbeli pénzösszegről beszél: nyilvánvaló, hogy másodrendű alperesnek az A) alatti záradékát aláíró számvevőségi tisztviselői, aláírásukkal csupán azt vették tudomásul, hogy az eszközölt szállításból befolyó és annak rendes módja szerint utalványozandó pénzösszeget az A) alattiban megnevezett engedményeshez fogják eljuttatni, minthogy ennél egyebet tudomásul nem is vehettek, mert hiszen a fentiek szerint hatáskörük egyébre ki sem terjedhetett. Alaptalan tehát felperesnek idevágó panasza is. Értelmezés: Ha a munkabérek időközben megváltoznak, az egységárak is arányosan meg fognak változni, 73. úgy értendő, hogy a teljesített munkálatoknak az időközi fizetésekkor, illetve a kiegyenlítetlen hátralékra nézve a munka befejezéséig jelentkező munkabérekhez igazodó díjazáshoz tarthat a munkaadó igényt ^928 ^ p Jy 6676/1927 sz) indokok: A felperes az alperes által a megbízás alapjául elfogadott F/b) jelű ajánlatában és költségvetésében foglalt ama kikötésnek, hogy ((amennyiben a munkabérek időközben megváltoznának, az egységárak is aránylagosan meg fognak változni)) — az eltérő felfogás világos kifejezésre juttatása hiányában — okszerűen csak az az értelem tulajdonítható, hogy a teljesített munkálatoknak a mindenkori időközi fizetéskor, illetve a kiegyenlítetlen hátralékot illetően a munka befejezéséig jelentkező munkabérekhez igazodó díjazására tarthat a felperes jogos igényt.