Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 125 bíróságnak idevonatkozó döntése s ezért felperesnek ez irányú panaszát is el kellett utasítani. Felperes keresete további jogalapjául azt is felhozta, hogy másodrendű alperes felelőssége «ex delicto» is megállapítandó, miután másodrendű alperes alkalmazott hivatalnokaiért az általuk hivatalos eljárásukban elkövetett vétkes cselekményekből eredő károkért felelősséggel tartozik. E tekintetben is magáévá teszi a kir. Kúria a fellebbezési bíróság vonatkozó helyes indokaival megalapozott azt az állás­pontját, hogy felperes nem járt el kellő gondossággal a cipőáru bizottsági átvételének a körülményeit illetően, figyelemmel az F/l. A) és E) alattiak tartalmára. De ettől eltekintve figyelemmel az A) alattinak arra a tar­talmára, amely ((eszközölt)) szállításról ((befolyó)), tehát jövőbeli pénzösszegről beszél: nyilvánvaló, hogy másodrendű alperesnek az A) alatti záradékát aláíró számvevőségi tisztviselői, aláírásuk­kal csupán azt vették tudomásul, hogy az eszközölt szállításból befolyó és annak rendes módja szerint utalványozandó pénz­összeget az A) alattiban megnevezett engedményeshez fogják el­juttatni, minthogy ennél egyebet tudomásul nem is vehettek, mert hiszen a fentiek szerint hatáskörük egyébre ki sem terjedhetett. Alaptalan tehát felperesnek idevágó panasza is. Értelmezés: Ha a munkabérek időközben megváltoz­nak, az egységárak is arányosan meg fognak változni, 73. úgy értendő, hogy a teljesített munkálatok­nak az időközi fizetésekkor, illetve a kiegyenlítetlen hátralékra nézve a munka befejezéséig jelentkező munkabérekhez igazodó díjazáshoz tarthat a munka­adó igényt ^928 ^ p Jy 6676/1927 sz) indokok: A felperes az alperes által a megbízás alapjául elfogadott F/b) jelű ajánlatában és költségvetésében foglalt ama kikötésnek, hogy ((amennyiben a munkabérek időközben meg­változnának, az egységárak is aránylagosan meg fognak változni)) — az eltérő felfogás világos kifejezésre juttatása hiányában — ok­szerűen csak az az értelem tulajdonítható, hogy a teljesített mun­kálatoknak a mindenkori időközi fizetéskor, illetve a kiegyenlítetlen hátralékot illetően a munka befejezéséig jelentkező munkabérek­hez igazodó díjazására tarthat a felperes jogos igényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom