Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. peresnek 7.600,000 koronával tartozott, amely összegnek beszá­mításába beleegyezett, ennélfogva felperesnek követelése az alperes cég ellen nincsen. Ezért a fellebbezési bíróság ítéletének marasz­taló részét megváltoztatva, felperest keresetével teljesen el kellett utasítani. Tisztességtelen verseny: Szakmabeli körökben kéret­lenül közbelépés mások üzleti boldogulása meg­hiúsítása végett 65. /. a tvt. 13. §-át sérti. — II. Közömbös, hogy a sértettek versenyvállalata akkor még fenn nem állott, mert üzletalapításnak törvénytelen eszközök­kel lehetetlenné tételével szemben is a törvény véd. — ///. A kártérítési felelősség folyik abból, hogy a sértő a meghiúsításon kívül a külföldi cég helyi képvisele­tét magának kívánta megszerezni. (Kúria 1928 jún. 22. P. IV. 2066/1928. sz.) Indokok: I. A felperesek a fellebbezési bíróság ítéletében a kereseti kére­lemmel kapcsolatban megállapított tényállást, valamint az abból vont ténybeli és jogi következtetéseket nem támadták meg, ezek tehát csupán az alperesek panaszai keretében kerülnek felülvizsgálat alá. E részben pedig az alperesek sikertelenül támadják a T. tanú egyedül álló vallomásán alapuló azt a megállapítási, hogy W. Károly negyedrendű alperes ugyanakkor, midőn a felpereseknek bizalomra méltatlan voltára vonatkozó köz­léseket tette, egyúttal a saját cége részére igyekezett az unterrocheni papír­konszern budapesti képviseletét megszerezni, mert abból, hogy W. Károly köz­léseinél jelen volt többi tanú vallomása idevágó kérdés hiányában ez irányban adatot nem tartalmaz, annál kevésbbé sem észlelhető ezek és T.-nak külön csak hozzá intézett kérdésre adott válasza közt külön méltatást igénylő ellenlét, mert egyébként maguk az alperesek sem hoznak fel T. vallomásának aggályos voltára mutató adatot. Egyébként a tanúvallomásokból, azoknak megfelelően megállapított és e részben meg sem támadott tényállásból nyilvánvaló, hogy mihelyt W. Károly valamiképp tudomást szerzett arról, hogy a felperesek valamely árubeszerző forrásnál összeköttetést keresnek, ott nyomban kéretlenül közbelépett és ha nem is mindenben valótlan, de mindenesetre túlzottan kiszínezett közléseivel üzleti boldogulásukat meghiúsítani törekedett. Már pedig a szakmabeli körökben információ kérés nélkül kifejtett ily hajszajellegíí eljárás, azonfelül, hogy általában is az üzleti tisztességgel és jó erkölcsökkel ellentétben a tvt. 1. §-ának tilalmába ütközik, kétségtelenül sérti a tvt. 13. § át is, minthogy ennek értelmében nemcsak valótlan hitel vagy hírnévrontó tények híresztelése tilos, hanem az is e törvénybe ütközőnek minősül, ha valaki verseny céljára valamely, tehát akár való tényre is

Next

/
Oldalképek
Tartalom