Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hileljogi Döntvénytár. közvetlenül ulaló oly valótlan kifejezést használ vagy az üz eti tisztességbe ütköző más oly cselekményt követ el, amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteli vagy hitelképességét csökkenti. W. Károly megállapított eljárásában pedig az idézett 13. §-ba ütköző magatartás minden szükséges minősítő körülménye fennforog. W. Károly ugyanis, aki budapesti papírnagykereskedő cég tagja, az irányadó tényállás szerint a felperesek budapesti papírnagykereskedői vállalkozásának meghiúsítását célozta. Tehát nyilvánvaló, hogy W. Károlynak a fent kifejtettek szerint már magában is az üzleti tisztességbe ütközőnek minősített magatartása verseny céljára szolgált és versenyvállalat ellen irányult. E részben nincs súlya az alperesek által különben is csupán e helyütt és így elkésetten felhozott ama körülménynek, hogy W. Károlynak az üzleti tisztességbe ütköző cselekményei elkövetése idején a felperesek versenyvállalata esetleg még valósággal fenn sem állott, hanem csak megalakulóban volt, mert a törvény célzatának meghiúsítására vezetne a 13. §. akként értelmezése, hogy valamely üzletalapításnak törvénytelen eszközökkel lehetetlenné tételével szemben az új üzlet alapítói ne részesüljenek törvényes védelemben. Mindezek szerint tehát a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg W. Károly terhére a tvt. 1. és 13. §-aiba ütköző magatartást; azok a felperesek személyével kapcsolatos körülmények pedig, melyeket az alperesek olyanokként panaszolnak, hogy a fellebbezési bíróság megokolás nélkül mellőzte a vonatkozó ténymegállapítást, ugyancsak nem érinthetik ez állásfoglalásnak az anyagi jognak megfelelő voltát, mert a mellőzött körülmények teljes valósága sem mentesíthetné a W. Károly által kifejtett hajszát a tvt. tilalmába ütközőnek minősítése alól. A vonatkozó panaszok tehát részletes méltatásra nem tarthatnak számot. II. Az irányadó tényállás szerint \V. Károly a cége érdekének előmozdítását, az új versenyvállalat összeköttetései meghiúsításán kívül külön is célozta az unterrocheni képviseletnek felperesek helyeit a maga cége részére megszerzésével, tehát már azért sem lehet jogsértő a fellebbezési bíróságnak a tvt. 33. §. u2. bekezdésére alapított az a döntése, hogy magának az alperesi cégnek, valamint az érte felelős többi cégtagnak a tvt. 1. §-ából folyó kártérítési felelősségét is megállapította. E szerint az alperesek felülvizsgálati kérelme mindenképp alaptalan lévén, elutasítandó. 8*