Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

106 Hiteljogi Döntvénytár természetű a nyugdíjjal, mégis oly nyugdíj természetű járandóság, amely az 1926 : XVI. tc. 1. §-a értelmében átértékelés alá eshetik, a nyugdíjakkal egyenlő elbánást csak az átértékelés lehetősége és nem a juttatás mérvének megállapítása tekintetében állapít meg. A kegydíj természetéből következik, hogy a munkaadó kizárólagos discrecionális joga az, hogy az alkalmazottai közül kit, mikor és mily mérvben kívánt kegydíjban részesíteni és az a körülmény, hogy egyes alkalmazottainak általa elbírált szempontokra tekintettel esetieg nagyobb kegydíjat juttatott, semmiképpen sem ad jogot a kisebb kegydíjban részesülőknek arra, hogy e nagyobb kegydíjakát jogosan követelhessék. Mindezekre figyelemmel az a körülmény, hogy alperes 1914. évi július hó 1. napját megelőzőleg más alkalmazottainak mily összegű kegydíjakat állapított meg, felperes kegydíj igénye szempontjából teljesen közömbös. Az irányadó tényállás szerint felperest 1925. évi május hó 17. napján, tehát oly időpontban részesítette kegydíjban, amióta a korona értékében számottevő változás nem állott be. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság, amikor tekintettel az 1926. évi XVI. tc. 14. §-a 2. bekezdésében foglalt rendelkezések hasonszerűségére is, arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy felperesnek az alperes által már állandó korona értékben megállapított kegydíj felemelése iránt jogos igénye nincs. Tartozatlan fizetés: Kikötött búzaérték helyett a zürichi koronajegyzés szerint valorizált érték 61. veendő számításba a lényegesen megváltozott gazdasági viszonyok figyelembevétele mellett; a kötelezett az ezt meghaladóan fizetett összeget visszakövetelni jogosult. (Kúr.a 1928 jún 8 p m 76l8 ,j927 sz) Indokok: A jelen perben eldöntendő jogvita, hogy a peres felek között a perbeli cséplőkészlet határozott összegű vételárának (34.600,000 kor.) lefizetési módjára vonatkozóan az 1923. évi július hó 12. napján létrejött nem vitás megállapodásnak megfelelően a felperes mint vevő által az alperesnek, mint eladónak tényleg és minden jogfentartás nélkül lefizetett összeget az alperes teljes összegében jogszerűen megtarthatja-e az általa a felperesnek eladott ezen cséplőkészlet vételára fejében, vagy jogosult-e a felperes az általa nem vitásan lefizetett ezen megállapodásszerű összegeknek egy részét? és ha igen: mily összegeket tartozatlan fizetés címén az alperestől visszakövetelni mint olyant, amelynek