Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

08 Hiteljogi Döntvénytár. szeregyességi rendelet szerint sem támasztható megállapítási keresetét érdemben elbírálta s annak helyt is adott. Az alperesnek ez ellen irányuló felülvizsgálati panasza tehát alapos. A félperes azonban a fellebbezési tárgyaláson az F) 1. alatt csatolt különirat tartalma szerint a Bp. 188. és 494. §-ai értelmében megengedetten azt a kereseti kérelmet terjesztette elő, hogy amennyiben a megállapítási keresetnek helye nem volna, az alperes teljesítésre, az óvadékösszegből még kiegyenlítetlen 114.000,000 K tőkének s kamatának megfizetésére köteleztessék. E kérelem tekintetében a fellebbezési bíróság — a megállapítási kereset megengedhetőségére vonatkozó téves jogi álláspontjából kifolyóan — nem határozott. Ezért a fellebbezési bíróság ítélete az alperes tömeggondnok felülvizsgálati kérelme folytán a Pp. 453. §-a értelmében feloldandó s a teljesítésre irányuló kereseti kérelem tekintetében a fellebbezési bíróság további tárgyalásra s újabb határozat hozatalra utasítandó volt. Kezesség: A váltó prolongálása ellenére a kezes kötelezettsége 54. ellenkező kikötés híján továbbra is fennáll. (Kúria 1928 jún. 8. P. VII. 7796/1927. sz.) Indokok: A jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás szerint az alperes és O. Miklós arra vállaltak kötelezettséget, hogy ha a R. Adolf és tsa r.-t. a váltókat lejáraikor be nem váltaná, úgy az alperes és O. Miklós tartoznak azok értékét egyetemleg megfizetni. v Az a körülmény, hogy a váltók prolongáltattak s a prolongált váltókat az alperes nem írta alá, az alperesnek a B) alatti okiratban vállalt kötelezettségét meg nem szüntette, mert a prolongálás nem tekinthető a váltók beváltásának s ellenkező kikötés hiányában, az alperes kötelezettsége a prolongálás dacára továbbra is fennállott. S mert a fellebbezési bíróság által vonatkozó indokai alapján helyesen megállapított tényállás szerint a R. Adolf és tsa r.-t. a reá eső 40.000,000 K értékű váltókat be nem váltotta s azokat a felperes fizette ki. Nem sérti az anyagi jogot sem a fellebbezési bíróságnak az alperest marasztaló jogi döntése. Az alperest tehát alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = Az új magánjogi javaslat 1242. §-a szerint a íoadósnak adott haladék, csak akkor róható fel a hitelező hibájául, ha előre láthatta a főadós vagyoni romlását vagy, ha a kezes a haladék megadása ellen eleve tiltakozott.