Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

78 Hiteljogi Döntvénytár. alakult és a K. T. — szemben az 1898: XXIII. tc. 8. §-ával nem tartalmaz oly rendelkezést, amely szerint csak a szövetkezet kerületében lakó egyén lehelne a szövetkezet tagja; következésképpen a felfolyamodó szövetkezet nincs elzárva attól, hogy tagjai sorába olyan egyéneket is felvehessen, akik nem laknak Sz—en és akik nem foglalkoznak szikvíz kereskédéssel. Téves az alsóbíróságoknak a módosítás szükségességének indokolásául felhozott azaz érvelésük, hogy miután a cég szövegben a tesz—i kereskedők)) és «szikvíz» szavak előfordulnak, az alapszabályok 7. §-a a cégvalódiság elvét sérti. Ugyanis a kereskedelmi törvény rendelkezéseiből kitűnőleg a cégvalódiság elve — amint ez a K. T. 12. és 15. §-aiból következik — feltéllenül csakis az új üzlet nyitásánál érvényesül, ellenben a cég további életében már nem nyer feltétlen alkalmazást. Az alapszabályok 7. §-a a jövőre vonatkozik, míg ezzel szemben a cégszöveg — a való helyzetnek megfelelő — azt a jelenlegi állapotot tünteti fel, hogy a szövetkezetet a sz—i szikvíz kereskedők alapították. A cégvalódiság elvének sérelméről tehát az adott esetben nem lehet szó. Ugyancsak nincs törvényes alapja a tagok szavazati jogát szabályozó 29. §-nak, valamint az üzleti nyereség felosztására vonatkozó 57. §-nak módosítását célzó annak a rendelkezésnek sem, amely szerint az egy-egy tag által gyakorolható szavazatok száma a tízet meg nem haladhatja és hogy az osztalék mérve százalékszerűén eleve állapíttassék meg; mert a K. T.-nek 240. §-a szerint a K. T. 176—181. §-ainak a részvénytársaságok közgyűléseire vonatkozó határozatai a szövetkezetre is alkalmazást nyernek, már pedig §-ok szerint a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik a szövetkezet tagjai szavazati joga terjedelmének az alapszabályok keretében való megállapítása és ugyancsak ebbe az autonóm jogkörbe tartozik a nyereség felosztása is. Olyan törvényes rendelkezés pedig nincs, amely a K. T. alapján alakult szövetkezetekre nézve akár a szavazati jogot valamely korlátnak vetné alá, akár pedig előírná, hogy az osztalék mérve százalékszerűen eleve megállapíttassék. Vétel: Szabályszerű kifogásolás és az eladó kellékszavatossága közömbös 48. amikor a vevő a vételár fizetését megtagadta és az eladó hosszú időn át tartott hallgatásával bizonytalanságban tartotta öt tartozását illetően. (Kúria 1928 máj. 23. P. IV. 7832,1927. sz.)