Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 79 Indokok: A felperes által elsősorban érvényesíteti azon felül­vizsgálati támadásra vonatkozólag, hogy az alperes a per során nem bizonyította, mik ép a felperes által nek i szállított hagyma­mag minőségét kellő időben kifogásolta volna, a fellebbezési bíró­ság az ítéletében felhívott, az elsőbíróság ítéletéből elfogadott bizo­nyítékoknak a Pp. 270. §-a szerint indokolt mérlegelése alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg tényállásként azt, hogy a magkereskedő felperes által a termelő alperesnek az 1918. évi március havában szállított dughagymamagból kikelt termés leg­nagyobb részben nem ért be, aminek folytán az alperes a mag minőségét a termés várt beérése idején kifogásolta, a hagyma­mag árának megfizetését levélben megtagadta, a felperes pedig ezen levél tartalmát tudomásul vette. Ezen tudomásulvételre vonatkozólag a fellebbezési bíróság abból a körülményből, hogy a felperes az 1918. évi augusztus havában történt kifogásolás után csak az 1921. évi március 31. napján szólította fel az alperest fizetésre, azóta pedig az 1927. évi január hó 4-én történt újabb felszólításig, illetve az 1927. évi január hó 20-iki keresetindításig várt a követelés érvényesítésé­vel, helyesen vont következtetést arra, hogy a felperes ezen hosszú időn át tartott hallgatásával bizonytalanságban tartotta az alperest tartozását illetőleg, aminek folytán ez joggal lehetett abban a fel­tevésben, hogy felperes az ellenszolgáltatás megtagadását maga is jogosultnak találja és így alperes a vételárat megfizetni nem tartozik. Ezért a felperesnek előljelzett irányú felülvizsgálati panasza sikerre nem vezethet. A kérdésnek ilyen megítélése mellett az a kérdés, hogy történt-e szabályszerű kifogásolás, továbbá az a kér­dés, hogy a felperes milyen mérvű szavatossággal tartozik a szóbanforgó árura nézve, közömbös és a per elbírálására jelentő­séggel nem bír. Mellőzte ennélfogva a kir. Kúria a felperes ezen irányú felül­vizsgálati panaszainak méltatását. Valorizálás: Kizárása 49. az ügylet kétoldalú tilossága és a méltá­nyosság fenn nem forgása okából. (Kúria 1928 máj. 16. P. IV. 1793/1928. sz.) Indokok: Az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint S. Gábor a felperes nevében és megbízásából 1924. évi január hó U. napján az elsőrendű alperesnek — aki ez ügyletkötés idején a Magyar devizaközpont tagja vagy annak bizományosa nem volt — 26.000,000 K-át a külföldi kifizetéseknek a Magyar devizaközpontnál való megszerzésére szükséges okmányok rendelkezé­sére bocsátása nélkül abból a célból adott át, hogy az elsőrendű alperes a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom