Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

54 Hiteljogi Döntvénytár. Fiúméban az alperes szállítmányozó cég ottani fiókjának főnöke volt, az alperes budapesti cégvezetőjéhez a valódinak elismert C) jelű levelet intézte és ebben ezüst- és aranyneműekkel telt ládájának a cég központjában, eseileg egy értéktárgyak őrzésére speciális helyiséggel rendelkező raktárházban, vagy valamely bank safejében való beraktározása elvállalását és tekintetbe jöhető díjak közlését kérte. A jognyilatkozatoknak értelmezéséről szóló anyagi jogi szabályok szerint a cégvezetőnek ezt a levelet, habár az a saját személyének volt is címezve és baráti hangon volt is szövegezve, a fennforgó körülmények józan méltatása mellett cégéhez intézett ajánlatnak kellett vennie. Miből következően a cégvezetőnek az említett ajánlatra adott D) jelű válasza a cég nevében kijelentett elfogadásnak, E) jelű levele pedig a láda átvételét ugyancsak a cég nevében elismerő nyilatkozatnak minősül. E nyilatkozatok alapján tehát a felperes jogelődével szemben a KT. 49. §-a értelmében az alperes cég van kötelezve. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy értéktárgyaknak letéti őrzése nem tartozik az alperes kereskedelmi üzletének köréhez, a KT. 38. §-a szerint ugyanis a cégvezető kereskedelmi üzlet folytatásával járó minden ügyletre fel van jogosítva, habár ez nem is tartozik a főnök üzletének körébe. Nem változtat továbbá az a körülmény sem, hogy ezek a D) és E) jelű nem cégszerűen aláírt levelek az üzleti ügykezelésben jártas felperesi jogelőd által már külső alakjukból is felismerhetőleg az alperes cégnél nem mentek keresztül kön)velésen; az utóbb kelt E) jelű levél ugyanis a ládára vonatkozó közlésen felül más üzleti ügyet is, a felperesi jogelődnek a katonai szolgálat alól felmentésére nézve felmerült kérdést tárgyal, ebből pedig az tűnik ki, hogy a cégvezető a ládára vonatkozó nyilatkozatát is az alperes cég nevében lelte. Különben is e fent előadott körülményeknél fogva az ügylet a szerződők akarata szerint az alperes cég nevében kötettnek tekintendő s így a KT. 49. §-a értelmében nem tenne különbséget, ha a fenti nyilatkozatokból nem is tűnne ki világosan, hogy azok az alperesi cég nevében tételtek. Nem sértette meg tehát az anyagi jogot a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperes jogelőde és az alperes között a letéti szerződésnek a letét átadásával történt létrejöttét megállapította. Az alperes vonatkozó felülvizsgálati panaszai alaptalanok. Nem sértette meg az anyagi jogot a fellebbezési bíróság azzal a döntésével sem, hogy az ékszeres láda elveszése miatt az alperes felelősségét megállapította. Az e részben meg nem támadott tényállás szerint ugyanis