Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

38 Hiteljogi Döntvénytár. ugyanazon hóra megszabott esedékes nyugdíjba számíthatók be. (Kúria 1927 febr. 25. P. II. 4713/1926. sz.) Indokok: Alperes a per során kifejezetten elismerte, hogy az időközben megszűnt ((Budapesti Közúti Vaspálya Társaság)) nyugdíj tartozásainak fizetését magára vállalta, e mellett pedig nincs jelentősége az átértékelésre irányuló igény megdöntésére alperes állal felhozott azon körülménynek, hogy a megszűnt társasággal szemben az alperes beismerése szerint is nyugdíj igényt szerzett felperes az Ő szolgálatában és alkalmazásában tulajdonképpen soha sem állott, mert az átvállalás útján keletkezelt nyugdíjtartozások is törvényszerűen teljesítendők és az 1926 :XVI. tc. 1. §-ának az átértékelésre vonatkozó kötelező rendelkezése az ilyen átvállalt nyugdíj tartozásokra is kiterjed. De nincs alapja a felperes csatlakozási kérelmében felhozott azon panasznak sem, hogy az átértékelten megítélt nyugdíjak öszszegébe az alperes állal időközben nyújtott kegyadományok (kegydíjak) betudhatok nem lennének, mert alperest a felperessel szemben a bíróilag megítélt átértékelt nyugdíjon és a megítélt perköltségen felül semmi egyéb tartozás nem terheli és amennyiben alperes mégis kötelezettség nélkül, önszántából bizonyos további összegeket a felperesnek kegyadományként juttat vagy juttatott és ezzel a felperes könnyebb megélhetéséhez már amúgy is hozzájárult, az ugyanezen célt szolgáló nyugdíj tartozás az adott segítség összegével már önmagától csökkken. Természetesen ez a szabály a nyugdíjnak azon hivatásánál és céljánál fogva, hogy a megélhetéshez állandóan és megszakítatlanul nyújtson segítséget, csak azzal a korlátozással nyerhet alkalmazást, hogy az egyes időpontokban adott rendkívüli segélyek, mint kegyadományok is, mindenkor csupán az ugyanazon hóra magszabott és esedékes nyugdíjba számíthatók be, nehogy a nyugdíj folytonossága megszakítást szenvedjen. Az átértékelés mérvét illetően viszont nyilvánvaló, hogy alperes üzeme jellegénél fogva a közforgalmú vasutak közé tartozik és e minőségénél fogva az 1926: XVI. tc. 2-ik §. alá esik, olyan kormányrendelet azonban, amely alperes nyugdíjasainak átértékelési igényét külön jogszabályként rendezné, eddig ki nem bocsátatolt és így figyelemmel az idézett tc. 11. §-ára, az átértékelés mértékét megállapítani — az eset összes körülményeinek méltányos figyelembe vételével a Pp. 271. §-a alapján a bíróság hivatott. Jogszabályt sérlet tehát a fellebbezési bíróság annyiban, amennyiben az átértékelés irányadó mértékéül a hasonló munkakörű tényleges alkalmazottak jelenlegi illetményeit vette.