Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)
Hiteljogi Döntvénytár. 3 lejárat napjától, azaz 1921 június 9. napjától kezdve követelhet valorizációt. Minthogy pedig alperes hozzájárult ahhoz, hogy a valorizáció kezdőpontjául a koronának 1 105-ös árfolyamjegyzésére tekintettel reá nézve előnyösebb 1921 január 1-je vétessék az 1921 június 9. napján volt 2'40-es árfolyammal szemben: alperes alaptalanul panaszol az ez alapon történt valorizáció miatt. A koronának 1921 jan. 1-én volt ri05-ös s utoljára jegyzett 0"00,725-ös árfolyamára tekintettel a szorzószám 152 41 ; a felperesi jogelőd részére megítélt 2.050,650 K-nvi követelés, ennek teljes, vagyis 100%-os átértékelése esetén 312.539,566 K 50 f-re rúgna. Ez a követelés — ha annak a bírói gyakorlatnak az alapján — hogy az időközi koronaromlásból előálló vagyoni hátrány a felek között rendszerint megosztandó — csupán 10% erejéig valorizáltatik is — ilyen csekély mérvű valorizáció mellett is meghaladja a felperesre engedményezeit 30 millió koronát; következéskép az engedményezett s keresetileg érvényesített 30 millió korona tőke s kamatainak megfizetésére az alperes jogszabálysértés nélkül köteleztetett. Kiemeli itt a kir. Kúria, hogy ezzel nincs eldöntve a felperesi jogelőd és alperes közötti viszonyt érdeklő az a kérdés, vájjon a felperesi jogelőd követelésének nem engedményezett része milyen % erejéig lesz esetleg valorizálandó. Az, engedményessel szemben az engedményezőnek csak oly tartozásait lehet beszámítani, amely tartozások már akkor terhelték, illetve amely követelések már megillették az engedményezett követelés adósát az engedményezés tudomásul vételének időpontjában. A fellebbezési bíróság abban az irányban, hogy alperest a beszámítani kért 300.000 K-s ellenkövetelése felperesi jogelőddel szemben az engedményezés idejében már megillette volna, tényállást meg nem állapított és e miatt alperes panasszal nem él. Ebből az okból és a fellebbezési bíróság ítéletében vonatkozóan felhozott indokokból helyesen és jogszabálysértés nélkül mellőzte a fellebbezési bíróság alperes 300,000 K-nyi ellenkövetelésének valorizállan kért beszámítást. Ezekhez képest az alperes felülvizsgálati panasza alaptalan. Visszaköuetelési igény kényszeregyességi eljárás alatt lévő adós ellen, — követelésekre 3. is érvényesíthető, a kereset azonban elutasittatott, mert a követeléseknek felperesre való engedményezése nem töri ént meg.