Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)
Hiteljogi DOntvénytár. 147 éppen az alperes magatartása miatt és az alperes üzletének pótlásául annak közvetlen szomszédságában, a Bajza-utca 40. szám alatt is új fiókot nyitott. Ily körülmények között kétségtelen, hogy ha a leiperes a keresetében megjelölt napi 150 liter tejet az alperessel kötött és 1925. évi szeptember hó 30-ig szóló szerződésének egész hátralévő tartama alatt nem az egyéb árusai között való elosztás vagy az üjonnan nyitott üzleteibe való kiutalás útján, hanem kisebb haszonnal különféle tejtermékké feldolgozva értékesítette : ezzel súlyosan megsértette a kár elhárítására nézve a lentiek szerint fennálló kötelességét. Az alperes a felperesi vállalat fentebb említett méreteinek hozzávetőleges ismereténél fogva magatartásában a rendes viszonyokból, vagyis abból indulhatott ki, hogy az át nem vett tejel a felperes — minden károsodás nélkül — másutt hozhatja forgalomba. Ebből folyik, hogy ha a felperes az alperes által fel nem ismerhető valamely rendkívüli ok miatt az át nem vett tejel netán csak feldolgozás útján értékesíthette volna: az alperest e rendkívüli esetről értesíteni és őt elállásának e következményére figyelmeztetni tartozott volna. A felperes azonban felülvizsgálati kérelmében is azt adta elő, hogy a tej értékesítésénok tervezett módját az alperessel nem közölte; őt tehát nemcsak a kár elhárítási, de az előlemlítelt különleges értesítési kötelesség elmulasztása is terheli. Minthogy pedig a keresetben felszámított kárát a kir. Kúria megítélése szerint is túlnyomóan saját magának említett mulasztása és nem az alperesnek a szerződéstől elállása okozta: nem sértette meg az anyagi jogot a fellebbezési bíróság azzal a döntésével, hogy a felperest kárléríiés iránti keresetével kárelhárítási kötelességének elmulasztása miatt elutasította. Ad 100. A Kúria jogegységi tanácsa 32. sz. polgári döntvényének indokolásából. (A döntvény a 143. lapon 100. alatt közölve.) Indokok: A bírói gyakorlat a P. IV. 572/1924/15. számú határozat keltét megelőző és^ az azt követő időben egybehangzóan a P. IV. 1465/1925/16. számú kúriai határozatban elfoglalt arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a zálogtartó hitelező — írásbeli megállapodás hiányában — a kereskedelmi ügyletből eredő zálogot bírói közbenjárás nélkül adja el, ez a szabálytalan eljárás magát az értékesítést nem teszi érvénytelenné, hanem csupán azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a zálogbaadót a szabályellenes eladásból kifolyóan valamely kár érte volna, a zálogtartó ezt a kárt megtéríteni tartozik. 10*
