Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

116 Hiteljogi Döntvénytár. vélelével határozhat meg és a mely a bíróság által felülvizsgálat alá nem vonható. A létszám csökkentés pedig az alkalmazottak összessége szempontjából levén elbírálandó: nem sértett a fellebbezési bíróság eljárási szabályt, amikor arra nézve, hogy a létszém apasztás alkalmával készített kimutatásban létszámfeleltinek volt-e kitüntetve, vagy nem, a bizonyítást el nem rendelte, és nem sértett anyagi jogszabályt, amikor felperest a felmondás szabálytalanságának kimondására irányuló keresetével elutasította. Ugyanazért a felülvizsgálati kérelem mint alaptalan elutasítandó volt. Szolgálati szerződés: Egyetemleges marasztalása a munkaadó természetes személynek és az ennek (.(tényleg tulajdonát képező)) részvénytársaságnak 78. azon az alapon, hogy az alkalmazott mindkettőnél szolgálatot teljesített. (Kúria 4927 jün. 21. P. II. 6974/1926. sz.) Indokok: A megállapított és a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati bíróság előtt is irányadó tényállás alapján, a felebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletében részletesen és helyesen kifejtett indokolás elfogadása és kiegészítése mellett okszerűen vonla le azt a következtetési, hogy a felperes az 1913 december hó 1. napjától 1925 február 28. napjáig, vagyis egész szolgálati ideje alatt, mint elsőrendű alperes magántitkára, illetőleg 1920. év nyara óta az elsőrendű alperes titkárságának adminisztratív vezetője, irodafőnöke teljesített szolgálatot és mint ilyen, az elsőrendű alperessel szolgálati viszonyban állott; azonban felperes az elsőrendű alperesnek előbb különböző címeken, t. i. «gróf M. A. tanulmányi irodája», majd «gróf M. A. iparvállalatai elnöki titkársága)) címen szerepelt, de a cégjegyzékbe be nem vezetett szerveiből, az 1923. év folyamán alakult és 1923 július 3-án a cégjegyzékbe bevezetett, az elsőrendű alperes által financírozott és tényleg ennek tulajdonát képező «G.» iparképviseleti részvénytársaság másodrendű alperesnél is teljesített, ennek beismerése szerint, szolgálatot az 1925 február 28-ig; amikor felperes az 1924 december 31-én az alperesek nevében, az elsőrendű alperes aláírásával közölt 6 hónapi felmondási idő további kitöltése nélkül a szolgálatból kilépett abból az okból, mert felperesnek az 1925 február hónapjára 8.820,000 korona járandóságából a központi pénztár csak 2.000,000 koronát fizetett ki, az 1924. évi remuneráció címén járó egy havi fizetésnek megfelelő összeget szintén nem fizette ki.