Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 105 fizetési kötelezettségének megállapításával jogszabályt nem sertett, annyival kevésbbé, mert az a körülmény, hogy a nyugdíjas létfenntartásának biztosítása végeit valamilyen kereső foglalkozást űz, magánfoglalkozást vállalt, a jelen perben is alkalmazandó 1920. évi XVI. tcikk 21. §-a szerint nem mentesíti alperest törvényszerű nyugdíjfizetési kötelezettségének teljesítése alól. Minthogy a kifejlettek szerint az alperes felülvizsgálati támadásai alaptalanok: alperesi felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellelt. Kamat: 12°/o kamat kikötés alapján 69. azon alapon megítélve, hogg a kötelezett, részvényeket ekkora kamat fizetését tartalmazó felhívás alapján jegyzett s a kereseti váltót a lejáratig számított ekkora kamatot magában foglaló összegről állította ki. . ,7ir (Kúria 1927 jűn. 1. P. VII. 7820/1926. sz.) Indokok: Felülvizsgálati kérelmében az alperes már nem panaszolja azt, hogy a felperes a kereseti váltókövetelés biztosítékául szolgáló részvények eladásánál szabálytalanul járt el, csupán azt vitatja, hogy az ügyletet azért nem tartozik a KT. 369. §. 2. bekezdésében biztosított jogánál fogva a maga részére kötöttnek elismerni, mert a felperes öt az eladásról az ennek a szakasznak el>ő bekezdésében megszabott kötelezettsége ellenére nem azonnal, hanem nagy késedelemmel értesítette. Azonban az alperesnek ez az álláspontja helytelen, mert a megbízás teljesítéséről szóló bizományosi értesítés késedelmes volta a bizományi ügylet érvényességére befolyással nincs." Igaz ugyan, hogy az eset körülményei szerint a bizományos az érlesílés késedelmességéből netán előállott kár tekintetében felelős lehet, azonban annak a kérdésnek a vizsgálatába, hogy az alperesnek van-e a felperes váltókövetelésébe beszámítható kára ebben a perben a V. T. 94. §-ára figyelemmel nem lehetett bocsátkozni. Ami a 6%-nál magasabb kamat megítélésének kérdését illeti, a meg nem támadott tényállás szerint az alperes egyfelől a részvényeket a 47. a. felhívás alapján jegyezte, amely felhívás hiteligénybevétel esetére 12% kamat fizetését kötötte ki, másfelől pedig a kereseti váltót olyan összegről állította ki, amelyben a kölcsöntőkén felül a lejáratig járó 12%-os kamat is bennl'oglaltatik, a felek között tehát a 6%-ot meghaladó kamatra írásbeli megállapodás jött létre.