Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

106 Hiteljogi Döntvénytár. Ettől eltekintve váltókövetelésről lévén szó, az 1877 : VIII. te. 9. §-a értelmében arra a kamatkorlátozások nem terjednek ki. Végül a nem vitás tényállás szerint a váltó összegében a jutalék is bennfoglaltatván, a váltó aláírásával az alperes a felperes jutalék követelését is elismerte. Ezek szerint a fellebbezési bíróság semmi irányban sem sértett jogszabályt az alperest marasztaló ítéletével. Váltó: Meg nem ítélt követelésre vonatkozó beszámítási kifogás érvényesítése. 70. Az adós által az a kifogás korlátlanul érvényesíthető, hogy a váltóbirtokos az adóst illető viszonkövetelést visszatartotta s ez által a peresített váltókövetelés kifizettetett. (Kúria 1927 máj. 27. P. VII. 7569/1926. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság ítéletéből kitetszően alperes a fellebbezési tárgyaláson azzal védekezett, hogy felperes a vele kötött bérleti szerződésből neki — alperesnek — járó s már esedékessé is váll 70 milliós K-ányi bérkövetelését visszatartotta s ez által a kereseti váltókövetelés kifizettetett. Téves ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az alperes védekezését beszámítási kifogásnak minősítő álláspontja, mert a védekezés lényege szerint alperes nem beszámítási kifogást kívánt érvényesíteni, hanem a követelés érvényesítését kizáró azt az érdemi kifogást érvényesítette, hogy a követelés megszűnt, mert azt a felperes a tőle alperesnek járó bérkövetelésbe való beszámítás útján már levonásba hozta. Minthogy pedig az alperes vitatása szerint már megtörtént ez a beszámítás valósága esetén fizetés jellegével bírónak s ennek folytán a fennálló követelés megszűntnek tekintendő: az alperes védekezése szempontjából nem mellőzhető annak a kérdésnek a tisztázása, hogy felperes kereseti követelését a tőle alperesnek járó bérkövetelésbe beszámította-e már és milyen mérvben ? A fellebbezési bíróság alperesnek az ügy érdemi elbírálására lényeges befolyással bíró ezt a védekezését kimerítő tárgyalásban (Pp* 224. §.) nem részesítette, e tekintetben tényállást meg nem állapított s így a tényállás hiányossága miatt ítélete felülvizsgálatra nem alkalmas. Ezért ítéletét a Pp. 543. |5-a alapján feloldani kellett.