Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

100 Hiteljogi Döntvénytár. nélkül mellőzhette a fellebbezési bíróság a felperesek állal szakértő tanú kihallgatásával arra ajánlott bizonyítást, hogy a kérdéses időben évi 44-75% volt a kölcsönöknéí szokásos"és gazdaságilag megengedett kamatláb. A fellebbezési bíróság a 3., 4., H) és F) alatti okiratok tartalmának megfelelően állapította meg íteletében azt, hogy az alperes a kölcsön folyósításánál havi 10%-os kamatot tehát heti 21 2 %-nál valamivel kevesebb kamatot vont le s így alaptalan a felpereseknek a ténymegállapítás ellen irányuló az a felülvizsgálati panasza is, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel — iratellenesen— mellőzte annak megállapítását, hogy az alperes heti 21 í°0-nál magasabb kamatot szedett. A kir. Kúria elfogadja a fellebbezési bíróság ítéletében arra vonatkozóan felhozott indokokat, hogy az alperes a felpereseknek ugyan nagyon drága, de mégis oly kölcsönt folyósított, a milyen az akkori nehéz gazdasági viszonyok között szokásos volt s hogy a kölcsön ügyletnél, a kölcsön feltételeinek megállapításánál a felperesek szorult helyzetének vagy könnyelműségének meg nem engedett vagyoni előny szerzésére az 1883. évi XXV. tc. 1. § ában körülirt kihasználása fenn nem forgott. Az a döntés tehát, a mely szerint a fenti törvényszakasz szerinti uzsora fennforgásának megállapítására s ez alapon a kölcsön ügylet semmis voltának a 8. és 12. §§-ok értelmében kimondására irányuló kereset elutasíllatott, az anyagi jogot nem sérti. Valorizálás: Az átértékelésre irányadó időpont 64. a követelés keletkezése és kiegyenlítése közötti időben beállott értékcsökkenés időpontjához igazodik, adott esetben tehát a követelést, keletkezésétől kezdve kell átértékelni. (Kúria 1927 ápr. 29. P. IV. 7043/1926. sz.) Indokok: Nem alapos az alperesnek a kereseti tőkekövetelés átértékelése ellen emelt felülvizsgálati panasza sem, mert a követelés, ha a keletkezése és kiegyenlítése közötti időben a fizetésül megszabott pénznem nemzetközi árfolyamában beállott csökkenés folytán érdekében veszít, az anyagi jog szerint a méltányosságnak megfelelő arányban átértékelve követelhető, a követelés átértékelése tehát nem sérti az anyagi jogot. Ámde ellentétes az anyagi joggal a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az átértékelés kezdetét a kereset beadásának napjára telte, mert a fent kifejtettek szerint az átértékelés alapja a pénznek a követelés kelelkezése és kiegyenlítése közötti időben