Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

9ö Hileljogi Döntvénytár. vénytársaságra átruházta, és annak át is adta — mé^ abban az esetben sem tekinthető a KT. 174. §-a értelmében az alperesi közgyűlési határozat megtámadására jogosított részvényesnek, ha a közgyűlésen a harmadik személy tulajdonába átment részvényeket — annak következtében, hogy azok átruházása amellett a kikötés mellett történt, hogy mindaddig, amíg a vevő részvénytársaság kívánja, az eladó elsőrendű felperes köteles a részvénytársasági közgyűlésen való megjelenési és szavazati jogot gyakorolni, fel is mutatta, mert a közgyűlés megtartása idején ily megállapodás létrejötte esetén sem rendelkezhetett a részvények fölött mint tulajdonos és így ez a tulajdonjog, amennyiben annak későbbi visszaszerzését maga felperes nem állította, a kereset megindításakor és a per folyama alatt sem illethette meg őt, ami pedig KT. 174. §-a értelmében a közgyűlési határozat megtámadására vonatkozó kereseti jog gyakorlásához feltétlenül szükséges. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy kereseti jog hiányában elsőrendű felperest a közgyűlési határozat megsemmisítésére irányuló keresetével ellutasította, anyagi jogszabályt nem sértett, Ezeknél fogva az elsőrendű felperest felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = A döntést helytelennek tartjuk. A felperes a részvénvek eladásakor tett kikötés értelmében azt a kötelezettséget vállalta a vevővel szemben, hogy az eladott részvények] alapján ő fogja a közgyűlési jogokat gyakorolni. Ez érvényes kikötés. Ehhez járul, hogy a társasági részvénykönyvben a felperes volt részvényesül a közgyűlés időpontjában még bevezetve s a fent közölt ítélet szerint is ebből az okból a vevő a részvényesi jogokat, a társasággal szemben nem is gyakorolhatta. Ha meg van engedve, hogy az eladó a maga javára a tulajdonjogot fenntarthassa, meg kell engedni az! is, — s az ellenkezőre nincsen semmi ok — hogy az eladó, aki a részvényeket a közgyűlésen fel is mutatta, a szavazati jogot az eladáskor a maga részére fenntarthassa. Ennek helyessége kétségtelen azon megfontolás alapján is, hogy az eladó a vevő meghatalmazottjaként az ügyletkölő felek akarata szerint részvényesi jogokat a közgyűlésen gyakorolni jogosítva volt. A záloghitelező is érvényesen kötheti ki, hogy a zálogviszony tartama alatt az elzálogított részvény alapján a közgyűlésen való megjelenés és szavazati jog őt illeti: a tulajdonjog tehát ebben az esetben — s sok más esetben — sem esik egybe okvetlenül a közgyűlésen való megjelenési és szavazati jogosultsággal. Részvénytársaság: Végrehajtóbizottság tagjainak díjazását 60. csak a közgyűlés állapíthatja meg. (Kúria 1927 ápr. 26. Pk. IV. 732/1927. sz.) indokok: A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztos a 21,272 1883. 1. M. számú rendelet 3. §-ában megszabott 30 napon belül adta be előterjesztéssel kap-