Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hitetjogi Döntvénytár. 97 csolatos felfolyamodását és így annak elkésettségét a kérvényezők felfolyamodásukban alaptalanul vitatják. A KT. 179. és 182. §-aiban foglallak szerint az igazgatóságot a közgyűlés fizetés mellett vagy a nélkül választja és annak a hatáskörébe a részvénytársaság ügyeinek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában az, hogy a maga vagy valamely tagja részére a részvénytársaság vagyoni megterhelésével olyan vagyoni javadalmazást állapíthasson meg, mely az alapszabályokban tüzelés körülhatároltsággal benn nem foglaltatik vagy a közgyűlés mint a részvén)társaság erre hivatott szerve által külön el nem hat;iroztalott. Ezenkívül a mérleg megállapításának és a nyereség felosztásának a közgyűlés ha táskörébe utaltságából (KT. 179. §.) is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a felosztandó nyereség mikénti alakulására befoh ássál bíró megállapítása a közgyűlés elhatározása köréből el nem vonható. Az alapszabályok 12. §-nak utolsó mondata ennek megfelelően rendelkezik akként, hogy az igazgatóság tagjai fáradozásukért a közgyűlés által évről-évre a költségszámla terhére megállapítandó tiszteleidíjban részesülnek. Ezzel az alapszabályi intézkedéssel és a törvény fennebb érintett rendelkezésével azonban szemben áll az alapszabályok ugyanezen szakaszának az az előzetes rendelkezése, hogy az igazgatóság által működési köre egy részének átruházásával a tagjai sorából választott végrehajtó-bizottság tagjainak, vagy az igazgatóság külön megbízása alapján eljáró egyes igazgalósági tagoknak a díjazását az igazgatóság állapítja meg. Ehhez képest a 68,300/1924. I. M. számú rendelet 32. §-a értelmében helyes a másodbíróságnak az a határozata, hogy a törvény rendelkezésével ellenkező tartalmú alapszabályok a részvénytársaságnak a cégjegyzékből való törlése szankciója mellett a megtámadott végzésben foglalt irányelvek szemmeltartásával a törvénynek megfelelően módosítandók. Ebben a tekintetben nincsen jelentősége annak, hogy a cégbejegyzés kihirdetése tévedésből megtörtént. Ezeknélfogva a másodbíróság határozata ellen irányuló feílolyamodásnak helyi adni nem lehetett, Szállítmányozás. A szállítmányozó felelőssége 61. azon az alapon, hogy kifogás nélkül átvette az árút, amelynek keVö megvizsgálása módjában állt s így az árú az átvételkor hibátlannak vélelmezendő, megállapíttatott. (Kúria 1927 máj. 6. P. IV. 7568/1926. sz.) Ilit«ljo?i Döntvénytár XX. 7