Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

94 Hiteljogi Döntvénytár. Szolgálali szerződés. 57. /. Nincs olyan jogszabály, melynek alapján a munkaadó az egyes alkalmazottainak megadott fizetésemelésben a többi alkalmazottait is tartoznék részesíteni. (Kúria 1927 ápr. 27. P. II. 363/1926. sz.) //. A munkaadónak is érdeke ugyan az alkalmazottai életszükségletének megfelelő munkabér által biztosítása abból a célból, hogy alkalmazottai szolgálati kötelezettségeiket képesek legyenek teljesíteni, azonban nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót — erre vonatkozó szerződés és megállapodás nélkül — arra kötelezné, hogy alkalmazottainak illetményeit a pénzromlással, az életszükséglet drágulásával arányban emelje, illetőleg azokat a fizetésemeléseket, melyeket egyes alkalmazottainak megadott, a többi alkalmazottjának is megadni tartoznék. (Kúria 1927 máj. 19. P. II. 1670/1926. sz.) — Állandó gyakorlat. Szolgálati szerződés: Vasút jogosult az alkalmazás ideiglenességét kikötni 58. külön szerződéssel és ebben semmi vonatkozásban korlátozva nincsen. (Kúria 1927 máj. 6. P. II. 1059/1926. sz.) Indokok: Az 1914:XVII. tc. 2. §-ának I. 2. b) ponlja szerint a vasút jogosult ideiglenes alkalmazottként külön szerződéssel bárkit felfogadni, vagyis az alkalmazás ideiglenességét külön szerződéssel kikötni; mert a törvény az ideiglenes alkalmazást sem szolgálati minőség, sem fizetés, sem egyéb tekintetben nem korlátozza, tehát a szerződési szabadságol ebben az irányban a felek részére érintetlenül hagyta. A hivatkozott tc. 53. §. 4. pontja szerint, az ideiglenes alkalmazottnak a szolgálatot bármikor minden indokolás nélkül fel lehet mondani; 5. pontja szerint pedig a maximális felmondási határidő három hónap.