Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

94 Hiteljogi Döntvénytár. Szolgálali szerződés. 57. /. Nincs olyan jogszabály, melynek alap­ján a munkaadó az egyes alkalmazottainak meg­adott fizetésemelésben a többi alkalmazottait is tar­toznék részesíteni. (Kúria 1927 ápr. 27. P. II. 363/1926. sz.) //. A munkaadónak is érdeke ugyan az alkal­mazottai életszükségletének megfelelő munkabér által biztosítása abból a célból, hogy alkalmazottai szol­gálati kötelezettségeiket képesek legyenek teljesíteni, azonban nincs olyan jogszabály, amely a munka­adót — erre vonatkozó szerződés és megállapodás nélkül — arra kötelezné, hogy alkalmazottainak illetményeit a pénzromlással, az életszükséglet drá­gulásával arányban emelje, illetőleg azokat a fizetés­emeléseket, melyeket egyes alkalmazottainak meg­adott, a többi alkalmazottjának is megadni tartoznék. (Kúria 1927 máj. 19. P. II. 1670/1926. sz.) — Állandó gyakorlat. Szolgálati szerződés: Vasút jogosult az alkalmazás ideiglenességét kikötni 58. külön szerződéssel és ebben semmi vonatko­zásban korlátozva nincsen. (Kúria 1927 máj. 6. P. II. 1059/1926. sz.) Indokok: Az 1914:XVII. tc. 2. §-ának I. 2. b) ponlja szerint a vasút jogosult ideiglenes alkalmazottként külön szerződéssel bárkit felfogadni, vagyis az alkalmazás ideiglenességét külön szer­ződéssel kikötni; mert a törvény az ideiglenes alkalmazást sem szolgálati minőség, sem fizetés, sem egyéb tekintetben nem kor­látozza, tehát a szerződési szabadságol ebben az irányban a felek részére érintetlenül hagyta. A hivatkozott tc. 53. §. 4. pontja szerint, az ideiglenes al­kalmazottnak a szolgálatot bármikor minden indokolás nélkül fel lehet mondani; 5. pontja szerint pedig a maximális felmondási határidő három hónap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom