Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 79 peres felülvizsgálati kérelmének ebben a tekintetben helyet adva, a fellebbezési bíróság ítélete a kamatokra vonatkozó részében a rendelkező rész értelmében meg volt változtatandó. Vétel: Ügylet megszűntnek megállapítása 49. azon az alapon, hogy az eladó a vevőnek azt a kijelentését, hogy, ha a megvett árúból mintát nem ad azonnal, az ügyletet stornirozottnak tekinti, nem utasította vissza és nem adott mintát. (Kúria 1927 ápr. 29. P. IV. 7436 1926. sz.) Indokok: Az 1924 október 1-én kelt 1. NB) alatti nem kifogásolt levél tartalma szerint az alperes a nála a felperes megbízásából minta végett előzően eljárt R. P. felperesi tisztviselőnek kijelentette, hogy inkább siornirozza az ügyletet, semhogy mintát adjon. Ily előzmény mellett annak, hogy a felperesnek ebben a levélben kinyilvánított azzal a közlésével szemben, hogy az alperes fennebbi kijelentését tudomásul veszi és ha az alperes ezt a levelei kézbesítő nevezett lisztviselőnek azonnal mintát nem ad, akkor az 1924 október 1-én 10 vágón kukorica adásvétele iránt létrejött kötést stornirozottnak tekinti, az alperes mintát nem adott és a vele közölt stornirozást vissza nem utasította : az a nyilvánvaló jogi jelentősége, hogy az alperes az ügylet stornírozásához hozzájárult és ekként a peres felek a jelzett kötést közös megegyezéssel hatálytalanították. Ezzel szemben közömbös az, hogy az e levélben a stornirozással kapcsolatban az előlegnek 24 óra alatt leendő visszaküldése iránt telt felperesi felhívásnak az alperes eleget nem tett, mert az ügylet felbontása a levél világos tartalma szerint — attól függővé — nem tétetett. így annak sincsen jelentősége, hogy a felperesnek a 2. NB) alatti 1924 okt. 8-án kelt levélben foglalt arra a közlésére, hogy az előleg vissza nem adása folytán az ügyletet ismét hatályossá váltnak tekinti, az alperes nem válaszolt, hanem csupán a felperesnek X/1.) alatti újabb levelét kövelőleg utalt az X/2.) alattiban kilátásba helyezett szóbeli válaszadás helyett a NB) alatti levélben arra, hogy az ügylet megszűnte folytán őt szállítási kötelezettség nem terheli. Lényegtelen ez azért, mert a felperes a megszűnt ügyletet egyoldalúan újból életre nem kelthette és a felperesnek ily értelmű levelére az alperes nyilatkozni nem tartozott. A felperesnek a kifejtettekkel ellenkező érvelése tehát téves. Ezek alapján az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperest a megszűnt ügylet teljesítésére irányuló kéréseiével elutasította.