Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiíeljogi Döntvénytár. 71 ellen dr, K. E.-vel szemben is tiltakozott, az elfogadó r.-t. nevében tárgyaló T. S. alperes pedig a korábbi lejáratot csak 1925 január 15., illetőleg 17-éig hosszabbította meg: kétségtelen, hogy felperes mindkét alperessel szemben megállapodásellenesen látta el a váltókat 1925 február 4-iki lejárattal. A váltók lejáratának megállapodásellenes kitöltése következtében tehát felperes a V. T. 93. és 41. §-ai értelmében a kibocsátó, illetve forgató alperesek ellen visszkereseti igényét elvesztette, mert a joggyakorlat szerint a váltóbirtokos visszkereseti jogának fenntartása végett szükséges óvás időpontja tekintetében is a megállapodás szerinti lejárali naphoz alkalmazkodni köteles. A nem vitás tényállás szerint csak 1915 február 4-én, tehát a megállapodás szerinti lejárati naptól számítva nyilván elkésetten felvett óvás tehát a visszkereseti jog fenntartására egyik alperes irányában sem alkalmas. Az alpereseknek ebből származtatott kifogása tehát — mely a felperes ellenében is érvényesíthető — miután felperes beleegyezett, hogy a K. E. ellenében érvényesíthető kifogást alperesek vele szemben is érvényesíthessék, alapos. Anyagi jogot sért tehát a fellebbezési bíróság ítélete, amidőn abból a téves álláspontjából kifolyólag, hogy a kereseti váltók lejárata tekintetében a szerződő felek között megállapodás nem létesült, a vállóíizetési meghagyást alperesekkel szemben hatályában fenntartotta. = A döntést nem tartjuk helyesnek, mert abból, hogy a kölcsön visszafizetési időpontjára megállapodás történt, még nem jelenti, hogy a hitelező a kölcsön visszafizetését a lejáratkor követelni köteles s ennélfogva az sem, hogy a biankóváltót csak a kölcsön lejárati napjára Jesz jogosítva kitölteni, későbbi lejárattal azonban nem láthatja el. A váltótörvény 93. §-a szigorúan alkalmazandó abban a vonatkozásban, kogy az utólagos kitöltésnek korlátja csak a létrejött megállapodás, már pedig ebben az esetben az utólagos kitöltésre nézve megállapodás egyáltalán nem jött létre. Rendelvényes megjelölése a váltón 45. a törvénynek megfelelő, ha a vállalat, bárha csak tárgyi megjelöléssel, mint be nem jegyzett cég van meqnevezve. „ . (Euna 1927 ápr. 28. P. VII. 576 1927. sz.) Indokok: A cég a kereskedőnek, vagy kereskedelmi társaságnak az üzlet folytatásánál használt neve s az egyéni céggel annak tulajdonosa van üzleti nevével megjelölve. Ez áll abban az esetben is, ha a cég nincs is bejegyezve, mert ennek következménye lehet a KT. 16. és 21. §-aiban foglalt joghátrányok viselése, de nem az, hogy a be nem jegyzeit