Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

ffiteljogi Döntvénytár, 69 Ezzel szemben a fellebbezési bíróság meg nem támadóit fémként állapította meg, hogy felperes nem bocsátott ki dr. W. F. igazgatóéval ellentétes rendelkezéseket, nem fejlett ki olyan jog­ellenes, kihívó vagy botrányt keltő viselkedést, és nem tanúsított az alperes jogos érdekeibe ütköző olyan magatartást, mely a sértő és megszégyenítő intézkedésre okot adott, vagy amelyet alperes jogos érdekeinek védelme megkövetelt volna. Ugyanis az irányadó lényállás szerint az 1923 okt. 1-től előbb szerződéses, utóbb betegszabadságon lévő felperest, ki illet­ményei visszatartott különbözetét követelte, és akivel alperes a három éves szolgálati szerződés felbontása kérdésében tárgyalt, alperes 1924. évi január 3-án kelt A) alatti levelével állásának 48 óra alatt leendő elfoglalására felhívta; és miközben felperes jelentkezése után alperes a hivatal átadását több ízben halogatta, felperes több tisztviselőtől járandóságai kiderítéséhez szükséges kimutatások elkészítését kérte, ezt azonban dr. W. F. igazgató az erről neki jelentést tevő G. L. tisztviselőnek előbb szóval meg­tillotta, utóbb pedig az L) alatti írásbeli tilalmat adta át G. L. tisztviselőnek. Az a vita, mely a visszatartott illetmények tekintetében a peres felek közölt felmerült, jogos érdekévé tette a felperesnek a fi\ és százalékos illetményei megállapítására szolgáló adatokat tartalmazó kimutatások beszerzését ; az ő ily irányú kívánsága tehát jogos volt és nem sérthette alperes érdekeit. Még ha a T. H. személyzete a viharok okozta üzemzavarok miatti reklamációkkal el is volt foglalva : ez a körülmény legfelebb a kimutatások el­készítésének elhalasztására adhatott volna okot, de nem arra, hogy alperes a határokon túlmenve, a kimutatások kérése által szükségessé nem tett sértő formájú és tartalmú rendelkezést bo­csássa ki és azzal nemcsak a kért kimutatásokra vonatkozóan, hanem általában és kifejezetten megtiltsa, hogy a szolgálat átadásáig felperes a T. H. bármely alkalmazottjának utasítást adjon, az ügy­kezelést felülvizsgálja vagy abba beletekintsen. A fellebbezési bíróság által megállapított tényállás nem nyújt alapot arra a feltevésre sem, mintha felperes az alperessel szem­ben oly agresszíve viselkedett volna, hogy ezzel az a) alatti tila­lom kibocsátására okot szolgáltatott volna; mert a fent kifejtettek szerint felperesnek fizetéskülönbözet járt és alperes azt vissza­tartotta ; és mert ily körülmények között az, hogy felperes a jogos igényének tudatában a most megitéltnél nagyobb összeget köve­telt, annak visszatartását károsító célzatúnak, utóbb pedig a fel­mondásnélküli kilépésre feljogosítónak jelentette ki: jogellenes és agresszív magatartásnak nem tekinthető, nem tekinthető ilyen­nek felperesnek G. L. előtt tett az az állítólagos kijelentése sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom