Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

08 Hiteljogi Döntvénytár. kilépésének jogosságát meg is állapította, akkor a meg nem szolgáltan felvett rész megtarthatása felperes kárigényének alakulásától függ ; továbbá, mert a januári fizetés emelése W. J. összilletményeinek csak a hó végén megállapílható összegétől függvén, a fizetendő különbözet előbb nem is volt megállapítható és nem vált esedékessé. Ezért a hátralékos fizetési különbözet tekintetében felperest felülvizsgálati, alperest csatlakozási kérelmével el kellett utasítani. II. Azonban anyagi jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, midőn felperes kilépésének jogtalanságát megállapította, és őt a szerződés jogos felbontásából származtatott igényeire nézve keresetével elutasította. A kir. Kúria P. íí. 843/1925 17. sz. végzésében kimondta, hogy a főnöknek az az eljárása, mellyel az alkalmazott helyzetét abban a vállalatban, melynek vezetésére volt hivatva, lehetetlenné teszi és formaszerű elbocsátás helyett oda törekszik, hogy az önérzetében sértett alkalmazott állását minél előbb elhagyja ; az oknélküli elbocsátással egy jelentőségű, és hogy ennélfogva az alkalmazott önérzetét méltán sértő, oknélküli intézkedések oly szerződésszegések, amelyek az alkalmazottat felmondás nélküli kilépésre feljogosítják. A kir. Kúria azt is megállapította, hogy alperesnek az a rendelkezése, mellyel felperest állásának elfoglalására felhívta, de hivatala átadását ismételten halogatta és a halogatások közben megtiltotta, hogy a hivatalát még át nem vett felperes a szolgálatnak dr. W. F. igazgató által leendő átadásáig a T. H. r.-t. bármely alkalmazottjának utasítást adjon, vagy az ügykezelést felülvizsgálja, vagy abba tekintsen: kétségkívül szokatlan és a felperesre nézve sértő és őt a tisztviselők szemében megszégyenítő lehetett, és az alperes részéről csak akkor lenne menthető, ha azt jogos érdekeinek védelme megkövetelte, és ha felperes ezeket a jogos érdekeket sértő oly magatartást tanúsított, mely alperes ily intézkedéseit szükségessé tette, vagy ha ez intézkedésekre felperesnek jogellenes, kihívó vagy botránytkeltő magaviselete adott okot. A másodbírói ítélet feloldása után a tényállás csak annyiban módosult, hogy alperes az a) alatti tiltó iratot nem körrendeletként bocsátotta ki, hanem azt a nála jelentést tevő G. L. tisztviselőnek adta át, abból a célból, hogy ezt felperesnek felmutassa. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy ennek az intézkedésnek lényege, valamint alakja és hangja a szolgálatra behívott kereskedelmi ügyvezető igazgatóval szemben szokatlan, ennek önérzetét méltán sértő, és a rendelkezést vele közlő és hivatali állásában neki alárendelt G. L. tisztviselő szemében mindenesetre megszégyenítő volt.