Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hitéijógi Döntvénytár. A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt ügyállás szerint, amelyet a tárgya­•lási jegyzőkönyvaek és mellékleteiknek tartalma meg nem cáfol, a felperes a tárgya­láson nem azt jelentette ki, hogy a kereseti cseh korona vételár a vetéli szerződés értelmébeu magyar koronában volt fizethető, hanem azt, hogy ő hajlandó volt s ezután is hajlandó a valóságos cseh korona helyett a tényleges fizetéskori árfolya­mon magyar koronát is elfogadni, ami egyértelmű azzal, hogy elfogad annyi magyar koronái, amelyen a neki járó valóságos cseh koronát a (izetés időpontjában be­szerezheti. Ezzel pedig nem változott át a felperes cseh korona köve­telése a KT. 326. §. második bekezdésében megjelölt oly köve­teléssé, amely a cseh koronának a lejárat napján jegyzett árfolyama szerinti átszámítással magyar koronában íizetendő, hanem meg­maradt valóságos cseh koronában fizetendő követelésnek, ame­lyet azonban az alperes a felperesnek beleegyezésével a lényleges fizeléskori árfolyamon magyar koronával is fizethet. A fellebbezési bíróság tehát nem sértette meg az anyagi jogot azzal, hogy a kereseti követelésre a KT. 326. §. második bekezdésének rendelkezését alkalmazta s az effektív cseh koro­nában való fizetés kötelezettségének megállapítása mellett feljogo­sította az alperest a módosított kereseti kérelemhez képest arra, hogy a felperesnek járó valóságos cseh koronák helyeit a fizetés­kori árfolyam szerinti átszámítással magyar koronával is fizethet. Az alpereshez intézett G) alatti levelében a felperes a kere­seti vételárkövetelés után ennek esedékességétől kezdődően évi 12% kamattal terhelte meg az alperest s az alperes e kamat­felszámítás ellen nem tiltakozott, sőt az ekként felszámított s tőké­sített kamat hozzáadásával kialakult követelés megfizetését sürgető /) .alatti levélre adott K) alatti válaszában minden kifogás és fenn­tartás nélkül a követelés átutalását ígérte. A kamatkövetelés tőkésítésének a fellebbezési bíróság meg nem támadott ítéleti döntése szerint nincs ugyan helye, de a felek G), I) és K) alatti levélváltásából megállapítható, hogy az alperes e levélváltás során hozzájárult az évi 12%-os kamat felszámításához. Habár tehát nincs is a tárgyalási jegyzőkönyvben és az íté­letben nyoma annak, hogy az alperes a Pp. 225. §-ának harma­dik bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest nyilatkozattételre felhivatott volna azon felperesi tényállítás tekintetében, hogy a vételi szerződésben a vételárösszeg után évi 12%-os kamat fize­tése köttetett ki s enélkül felperesnek ez a tényállítása, annak nem tagadása folytán alperes által beismertnek nem volna is tekinthető, az alperesnek a felperessel szemben fennálló vételár­tartozása után évi 12%-os kamatfizetésére kötelezése nem sért jogszabályt, mert a fennebb megjelölt levelezés adataival bizonyí­tást nyert a peres feleknek az az utólagos megegyezése, hogy alperes a tartozása után évi 12%-os kamatot fizet. Hiteljogi Döntvénytár. XIX.

Next

/
Oldalképek
Tartalom