Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hileijogi Dontvénylár. amikor Budapesten elhalt, a nyugdíját a szerb államvasutaktól húzta, a felperesnek azt az igényét, hogy özvegyi nyugdíját az alperesektől követelhesse, nem befolyásolja hátrányosan. Felperes férjének a szerbeknél végzett szolgálata és nyugdíjaztatása ugyanis mind arra az időszakra esett, amikor a megszállott területek és az ezeken tartózkodó személyek államjogi viszonyai még rendezetlenek voltak, s így felperes férjének ebben az időszakban történt mondott ténykedései őt nem hozták alperesekkel szemközt a szolgálali viszonyából eredő igényei szempontjából jogvesztésbe. Ehhez képest pedig épségben maradtak felperesnek a férje jogi helyzetéből származtatott özvegyi ellátási igényei annál is inkább, mert annálfogva, hogy felperesnek a megszálló hatalom nyugdíjat nem ad s ezzel tőle a lét alapját elvonja, a 2191/1921. M. E. sz. rendelet ama kívánalma is betöltötlnek mutatkozik, hogy felperes az oltani hatóságok részéről kényszerítetten ismertessék el itt tartózkodónak. Kikötött összegű jutalék bírói mérséklése. 18. Haszonbérleti szerződés közvetítéséért határozott összegben — terményben — kikötött jutalék negyedrészben állapíttatott meg, mert a'z aránytalan magas közvetítési díj méltányosság szerint mérsékelhető, s mert a közvetítő tevékenysége a haszonbérleti ügylet létrehozásában csak abban állott, hogy összehozta a feleket s egyébként is a haszonbérlők csak egy évig voltak birtokban. (Kúria 1925 dec. 17. P. IV. 5239 1925. sz.) Indokok: Felülvizsgálati támadás hiányában jogerősen meg van állapítva, hogy az elperesek a felperesnek az általa részükre teljesített közvetítési tevékenységért díjazással tartoznak. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán az vitás, hogy ezen kötelezettség alapján minő megtérítési igényelhet? Anyagi jogszabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelmében erre vonatkozólag azt vitatja a felperes, hogy a közvetítésével létrejött haszonbéri szerződés egész 12 évi tartamára búzában megállapított haszonbér után jár neki ennek 2%-ában: a kereseti 192 q búzában szerződésileg megállapított közvetítői jutalék. Ez irányú érvelését azonban a m. kir. Kúria csak részben ismerte fel alaposnak. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint ugyanis a fel-