Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. 25 peres tevékenysége a haszonbérleti ügylet létrehozásában abban állott, hogy az e végből megjelent alpereseket a haszonbérbeadóhoz elvezette és bemutatta, a továbbiakban azonban részt nem veit és a haszonbérleti szerződés az ő közreműködése nélkül jfitl létre. További ténymegállapítás, hogy az alperesek csak egy évig voltak birtokban — ellenben jogszabály panaszolt megsértése nélkül nincs ténymegállapítás arra nézve, hogy saját hibájukra visszavezethető okból nem maradhatlak birtokban. Ezekhez képest a felperesnek alárendelt jelentőségű jelzett tevékenysége azt vonja maga után. hogy az ezzel arányban nem álló szerződésileg kikötött szolgáltatásokra az alperesek ne köteleztessenek. Ennek folyományaképpen a kir. Kúria azt a mértéket, amelyre az alperesek kötelezhetők, nem a fellebbezési bíróság által az egy évi bér (800 q búza) 2%-aképen megítélt 16 q búzában vagy ennek értékében, hanem a 12 évre megállapított haszonbér után a felperes javára kikötött 192 q búza 1 Ved részében vagy ennek egyenértékében találta méltányosan megállapítandónak azon, a magánjogi gyakorlatban kifejlődött jogszabály alapján, amely az aránytalan magas közvetítési díjnak méltányosságszerinti mérséklését megengedi. Váltó megszerzése a köztörvényi kezes által: lejárat utólagos kitöltése; telepes telephelye változása: törvényesnél kisebb szerződési kamat. 19. /. A váltóból eredő jogokat az a kezes is, aki a váltót a hitelezőtől a követelés kifizetése következtében kapta, üres forgatmány alapján érvényesítheti. II. A váltó azzal a lejárattal tölthető ki, ameddig az adós tartozása megfizetésére halasztást kért. — ///. A fizetés végett való bemutatás és óvásfelvétel a telepes telephelyének változása esetében az utóbbi telephelyen teljesítendők. — IV. Kisebb szerződési kamat nem vétetett figyelembe a váltófizetési meghagyásos eljárásban. (Kúria 1925 dec. 15. P. VII. 4985/1925. sz.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint az alperesek az 0. C. B. K. B. bécsi cégtől a felperes készfizetői kezessége mellett 700.000,000 német osztrák korona kölcsönt vettek fel, e kölcsöntartozásuk fedezetéül adták a kereseti öt darab váltót és a fel-