Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
Hileljogi Döntvénytár. 28 így a már előre bocsájtottakhoz képest, a T) alatti szerződés .szerint a tizelés kiegészítő részét képező ú. n. közgazdasági jutalékát is elvileg kövelelhesse. Ebben a jogkérdésben a kir. Kúria a fellebbezési bíróság jogi álláspontját osztja. További jogkérdés volt azonban, hogy felperes volt közgazdasági rovatszerkesztővel szemben az alperes kiadó a sajtóról szóló 1914 : XIV. tc. 58. §. utolsó bekezdése értelmében felvethette-e azt a kifogást, hogy a felperes másutt hasonló, sőt magasabb javadalmazást élvezett, ennélfogva felperesnek kára nincs. Minthogy ebben az esetben a már előadottakhoz képest sem a felperes szerkesztőségi tag, sem az alperes lapkiadó R.-T. részéről a rögtöni hatállyal váló felmondás felvételére alap nincs, a törvény felhívott 58. vagy 59. §-a alkalmazásának esete fenn nem forgott s a kir. Kúria jogi álláspontja szerint a felhívott törvény 60. §-ára tekinietlel a peres íelek között fennálló szolgálati viszonyra nézve, az általános magánjog szabályai az irányadók. Magánjogi joggyakorlatunk értelmében pedig az alperes lapkiadó R.-T., mint munkaadó nincs elzárva annak bizonyításától, hogy a felperes munkavállalónak kára a felmondási időre járó közgazdasági jutalék mennyiségénél kevesebb. A fellebbezési bíróság azonban téves anyagjogi álláspontjánál fogva az alperesnek fennli kifogását figyelembe nem véve, nem hozta azt a tényt tisztába, bogy felperes a felmondási idő alatt más lapkiadó R.-T.-nál hasonló jellegű és javadalmazási! állásban volt-e. Megszállott területen szolgált, nyugdíjazott Máv. alkalmazott özvegye nyugdíja. 17. .4 megszálló hatalom áltat nyugdíjazott Máu. alkalmazott özuegye részére a nyugdíj megítéltetett, mert-férjének a szerbeknél végzett szolgálata és nyugdíjaztatása idején az államjogi viszonyok még rendezetlenek voltak, s az özvegynek a megszálló hatalom nyugdíjat nem ad. (Kúria 1925 dec. 17. P. ÍL 6577/1925. sz.) Indokok: Az a tény, hogy felperes néhai férje Újvidéknek a szerbek részéről töriént'megszállása után ezen az állomáshelyen teljesített továbbra szolgálatot, valamint hogy 1919 július havában a szintén megszállás alatt volt Szabadkán székelő igazgatási szervtől nyugdíjaztatván, ezt követőíeg 1921 december haváig.