Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
Hileliogi Döntvénytár. terjedő időben a kereseti faárunak az ára semmit sem változott. Ez a körülmény a keresetileg érvényesített kárigény elbírálása tekintetében döntő jelentőségű, mert amennyiben ez való, az esetben a vevő alperesre semmi vagyoni hátránnyal nem járt az, hogy az ő rovására az eladás 1924 július 10-tŐl i 5-ig terjedő idő helyeit 1924 augusztus 2-án történt s ezért ebben az esetben ez utóbbi időpontban eszközölt kényszereladás a felperest a KT. 352. §-a értelmében megillető kárkövetelési igény megalapozására alkalmas. Vétel: kiviteli engedély meg nem szerezhetése 111. a teljesítést elhalasztja; nem kell tehát külön bizonyítani, hogy a felek azt a kiviteli engedély megszerzéséig megállapodással kitolták. (Kúria 1926 nov. 3. P. IV. 6136 1925. sz.) Indokok: 4. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint az 1921 március 7-én kelt kötievélben arra kötelezte magát felperes, mint eladó, hogy a külföldi alperesnek eladott és kivitelre szánt nádmennyiség szállítását legkésőbb 1921 március 15-én megkezdi és hogy az ehhez szükséges kiviteli engedélyek megszerzéséről gondoskodik. A szerződésnek az a kikötése, hogy a szállítás a felperes által 1921 március 15-én megkezdendő, minthogy külföldre kiviteli engedély alapján szállítandó áruról van szó, nem jelenthet fix határnapot, hanem csak azt, hogy a szerződő felek abból a feltevésből indultak ki, hogy a felperesnek sikerülni fog a szállítási engedélyek oly időben való megszerzése, hogy a szállítás március 15-én megkezdhető legyen; ha tehát a felperesnek a kiviteli engedélyeket nem sikerült ezen kikötött határnapig megszereznie, ez önként elhalasztódik addig, amíg a kiviteli engedélyek a felperes részéről megszerezhetők, mert kiviteli engedély nélkül külföldre való áruszállítást foganatosítani nem is lehet. Nincs tehát ügydöntő jelentősége annak a körülménynek, hogy a felek között létesült-e olyan külön megállapodás, amely szerint a szállítás haláridejét a kiviteli engedélyek megszerzéséig kitolták. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint 1921 március 10-től április 4-ig a nádra vonatkozólag áruforgalmi korlátozás állott fenn, ebben az időszakban tehát a felperes kiviteli engedély birtokában sem kezdhette volna meg a szállítást, a 400 vágón nádra vonatkozó kiviteli engedély kiadása iránt pedig ezen időszakon belül, 1921 március 22-én meglette a szükséges lépé-