Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

HiteLjoQi Döntvénytár. E részben nincs jelentősége az alperes részéről vitatott annak a körülménynek sem, hogy ő a felvett vételárat elállásának közlése alkalmával a felperes, valamint F. S. részére a Magyar Általános Hitelbank nagyváradi fiókjánál visszautalta, mert alperesnek ez az egyoldalú ténye a fentiekből folyóan jogtalan volt és mert a megállapított tényállás szerint a visszautalt összegei sem a felperes, sem pedig F. S. nem fogadták el, hanem mindvégig a szerződés teljesítését kívánták. Vétel: belföldi piaci ár nemlétében a külföldi piaci ár és a belföldre szállítás költsége a kárszámítás alapja: valorizálás 70°/o-ban. 109. /. Mivel szabályszerű piaci áralakulás nem volt, hanem csak a lánckereskedelem által felhajtott árak, a külföldi piaci ár és ideszállítási költség összege és a szerződési ár különbözete, mértéke a kártérítésnek. — //. Vevő felperes nem volt köteles cseh valutáért szükségletét alperes eladónál fedezni utóbbi azon magatartása miatt, hogy már felperes leveleit sem fogadta el. — Valorizálás 70°/o-ban alperesnek a vétel lebonyolítása és perbeli védekezése körül nem jóhiszemű eljárása miatt. (Kúria 1926 okt. 28. P. IV. 5173/1925. sz.) indokok: A kir. Kúriának a kereseti követelés alapja tekintetében hozott P. IV. 2182/1922. számú ítélete szerint az alperesek olyan mértékű kártérítéssel tartoznak a felperesnek, amely a szerződés nemteljesítéséből származó kárát kiegyenlíti. A kártérítés mennyisége megállapításának egyik tényezője az, hogy a kereseti kötésekből (A) B)) mennyi köbméterre menő áru szállításával maradt az alperes hátralékban. A pervitának ez a része megszűnt annak folytán, hogy a felperes a felülvizsgálati tárgyaláson csatolt különiratának megfelelő előterjesztésében a fellebbezési bíróságnak erre vonatkozó lénymegállapítását elfogadta. Eldöntésre tehát csak az alperes által nem szállított árumennyiség után a felperes részéről igényelhető árukülömbözet miképp való alakulásának kérdése maradt fenn. Az alperes szerződésszegése azáltal vált kétségtelenné, hogy a felperesnek a keresetben foglalt azzal az ajánlatával szemben, hogy hajlandó az árut az alperes fűrésztelepének állomásán át-