Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. a férje ellen folyó bűnvádi eljárás megszüntetése bármily nagy anyagi kockázat elvállalására is ösztönzi "természetes és fontos érdeke volt; nem fűzhette azonban érdek oly értelmű feltételhez, hogy a felperes a kezességvállalás ellenében a feljelentés visszavonását tartalmazó, de a hivatalból üldözendő sikkasztás bűntette miatt folyamatba tett eljárás megszüntetésére szabály szerint alkalmatlan kérvényt szolgáltasson át. A fent említett jogszabály szerint az alperes kezességi nyilatkozatát a felperes által is szükségkép felismert ebben az értelemben kell venni. Az anyagi jognak megfelelően állapította meg tehát a fellebbezési bíróság, hogy a felek akarata a bűnvádi eljárás megszűnésétől függő feltételes kezességvállalásra irányult, s minthogy a nem vitás tényállás szerint a bűnvádi eljárás megszűnése nem következett be, a kezességi szerződést hatálytalannak tekintve, helyesen utasította el a felperest a szerződésre alapítót! keresetével. = Azt hinnők, hogy a döntés aggályos, mert az, hogy a felperes azért, hogy a feljelentés visszavonása a hivatalból folytatandó eljárás megszűnését fogja eredményezni, szavatosságot vállal, kikötve nem volt, hanem csak az, hogy a felperes feljelentését visszavonja. A feljelentés visszavonása — vagyoni deliktumról lévén szó — a legtöbb esetben az eljárás megszüntetéséhez vezet, ahhoz tehát a kezes férjének jelentős érdeke fűződött. Hogy a kezes miért vállalta a kezességet, nem tartozik a hitelezőre. ISap-nap után történnek kezességvállalások a feljelentés visszavonása érdekében és a sértett mindenkor csak a feljelentés visszavonására vonatkozó bejelentés vagy nyilatkozat szolgáltatására kötelezi magát az eredményért való szavatosság nélkül. Átértékelés: 100 °/o-os 103. gépgyárossal szemben, mert, ha időben teljesített volna, a vevő a pénznél értékállóbb gabonában megkapta volna cséplési tiszta keresetét. (Kúria 1926 szept. 17. P. IV. 5984/4925. sz.) Indokok: Ama kérdés eldöntésénél, hogy az alperes késedelme alapján mely naptól kezdve felelős felperesnek a cséplési nyereség elmaradásából származó kárért, abból kell kiindulni, hogy felperes 1922. évi július hó 20-ig minden kártérítésre való igény nélkül adott az alperesnek haladékot, továbbá abból, hogy ha alperes ezen a napon a gépnek Budapesten vasúti kocsiba rakásával a szállítást teljesítette volna is, felperes a cséplést 1922. évi július 26-ika előtt meg nem kezdhette volna, mert a közbeeső néhány napot a cséplőgépnek Budapestről Jánoshalmára való vasúti szállítása, kirakása és a cséplés színhelyére állítása nyilván igénybe vette volna. Ehhez képest alperesnek fennebb érintett kártérítési felelőssége 1922. évi július hó 26. napjától kezdődik.