Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. 139 nyugdíjaztatott és szerezte meg alperesekkel széniben a nyugdíjkövetelési jogot. Habár tehát 19J9-ben ennek a társulatnak az egész területe megszállás alá került és később átcsatoltatott s ennek folytán a megszállás eló'tt közte és az alperes között volt jogviszony megszűnt s az alperessel szemben őt terhelő kötelezettségeit sem teljesíti, ez a körülmény felperesnek azt a jogát, hogy alperestől nyugdíjának a fizetését és a megváltozott gazdasági és életviszonyokra tekintettel nyugdíjának a felemelését is kérhesse, meg nem szüntette. A nyugdíj felemelésének a felperes által jogosan követelhető mérvét illetően pedig, mérlegelve azt, hogy felperesnek, aki jelenleg már 70 éves idős ember, sem vagyona, sem a nyugdíján kívül más jövedelme nincs, hogy a nyugdíja 1911-ben 1237 K 60 fillérben állapíttatott meg, mérlegelve továbbá azt, hogy alperes törzsvagyonának az elértéktelenedése és annak folytán, hogy 39 alapító társulata közül 14 egészben, 3 pedig részben átcsatoltatott, jövedelmének tetemes részétől elesett s egyébként azonban a nyugdíjfizetési kötelezettsége teljesíthetésének fedezetére szolgáló, az alapszabályok 53. §-ában megállapított jövedelmi forrásai ma is rendelkezésére állanak, s az ezekből a forrásokból nyert jövedelme a gazdasági viszonyok változásához képest alakul s alperesnek a jövedelme megfelelő emelését az alapszabályok 66. §-a is lehetővé teszi, a kir. Kúria a maga részéről is úgy találta, hogy a fellebbezési bíróság által felperes részére megítélt, a létminimumon is alul maradó, a mai pénzértékben 8.075,340 koronának megfelelő 556 aranykorona 92 fillér nyugdíj egyrészről a felperes szűkös megélhetésének a lehetővé tételére okvetlenül szükséges, másrészről az alperes teherviselési képességének a határát sem haladja meg. Vétel; successiu szállításra megvett áru lehívása módja. 101. Abból az okból, mert a vevő a neki 1923 dec. 27-én 1924- február végéig leendő szállításra eladott egész árumennyiséget 1924 február 14-én hívta le, jogosítva volt-e az eladó a mennyiség SU részére nézve az ügylet teljesítését megtagadni? (Kúria 1926 szept. 22. P. IV. 6110/1925. sz.) Indokok: Azon meg nem támadott tényállás mellett, hogy alperes a B) és 3 V. alatti okiratokban foglalt feltételek értelmében