Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
Hileljogi Döntvénytár. 123 Munkaadó által alkalmazottjának a fizetés rendezésére tett ígéret 92. /. azt jelenti, hogy az alkalmazott fizetése a viszonyoknak megfelelően nyer szabályozást. II. Ha a munkaadó ezt az ígéretet nem teljesíti, az ebből előálló bizonytalan helyzet lényeges szerződésszegés, mely miatt az alkalmazott állását felmondás nélkül otthagyhatja és végkielégítést is igényelhet. (Kúria 1926 szept. 16. P. II. 5829/1925. sz.) Indokok: A kir. Kúriának ebben a perben a P. II. 1232/1924szám alatt hozott feloldó végzésben már elfoglalt és kifejtett álláspontja szerint a munkaadó állal az alkalmazottjának a fizetés rendezésére vonatkozóan tett ígéret azt jelenti, hogy az alkalmazott fizetése a viszonyoknak megfelelően nyer szabályozást; s ha a munkaadó az alkalmazottjának tett s ezáltal elfogadott ezt az ígéretet nem teljesíti, az ennekfolytán előálló bizonytalan helyzet oly lényeges szerződésszegés, amely a jelen per tárgyául szolgáló esetben az alperes, mint munkaadó vétkességének megállapítására alkalmas, s ebből folyóan jogos okul szolgálhatott arra, hogy felperes az állását felmondás nélkül otthagyhassa és az 1910/1920. M. E. rendelet 9. §-a értelmében jogot ad arra, hogy felperes a rendeletben biztosított végkielégítését igényelhesse. A kir. Kúria ennekfolytán ebben a perben döntőnek az alperes által tett ígéretet és annak tartalmát, továbbá azt találta, hogy alperes ezt az ígéretét mikor és mily módon szegte meg? s a fellebbezési bíróság ítéletét azért oldotta fel, mert a fellebbezési bíróság a tényállást ebben az irányban meg nem állapította s a tényállás hiányossága miatt a per érdemben el nem dönthető. A Pp. 543. §-ának a rendelkezése szerint a fellebbezési bíróság az új eljárásban és határozathozatalban a felülvizsgálati bíróság álláspontjához alkalmazkodni köteles. Az adott esetben továbbá az új eljárás során nem merültek fel oly újabb ténykörülmények, melyek a kir. Kúria, mint felülvizsgálati bíróság által döntőnek talált ténykörülményekre vonatkozóan a tényállás megállapításának mellőzését indokolnák. Ezek dacára a fellebbezési bíróság e perben hozott új ítéletében sem állapította meg a tényállást sem az alperes által felperesnek tett ígéretre, illetve annak tartalmára vonatkozóan, sem abban az irányban, hogy alperes a felperesnek tett igéretét mikor és mily módon szegte meg?
