Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
102 Hileljogi Dántvénytár. tételeknek eleget nem lelt. A csőd megszüntetését alaptalanul kérő igazgatósági tagokat a kérelmük folytán okozott sikeres felfolyamodások költségeiben el kellett marasztalni. Különböző pénznembeli követelések beszámításának módja. — Bizományos költségei. 76. /. Ezek egymással való szembekerülésük időpontjában volt árfolyamuk szerint veendők számba.— //. Ha a bizományi árukat terhelő költségek kikötés szerint a bizományost terhelik s a bizományi viszony nem a megbízó hibájából szűnt meg, a bizományos azok megtérítését csak akkor követelheti, amikor a bizományos az árukat a viszony megszűnésekor a megbízónak visszaadta. (Kúria 1926 május 20. P. VII. 8154/1926. sz.) indokok : A fellebbezési bíróság meg nem támadott dönlése szerint a felperest az alperesnek áladolt és ez által eladott bizományi áruk vételára címén 2831'70 cseh korona követelés illeti. Nem vitás a felek közt az sem, hogy az alperesnek 34,890 magyar korona ellenkövetelése van a bizományi áruk el nem adott • s a felperesnek visszaszolgáltatott része után fizetett fuvar-, vám-, biztosítási és csomagolási költség fejében. Ezek a különböző pénznemű követelések oly módon számítandók be egymásba, hogy az egymással való szembekerülésük időpontjában volt árfolyam irányadóul vétele mellett vétetnek számba, vagyis miután az alperes valóságos cseh koronákat tartozik fizetni, az vizsgálandó, hogy az alperes ellenkövetelése mennyi cseh koronának felelt meg akkor, amikor esedékessé s így beszámíthatóvá vált. A felek közt fennállott bizományi szerződés nem vitás tartalma szerint a bizományi árukat terhelő fuvar stb. költség az alperest terhelte, azok visszatérítését tehát a bizományi viszony fennállása alatt a KT. 377. §-a alapján nem követelhette, hanem azok megtérítéséhez való igénye csak akkor nyilt meg, amikor az árukat a bizományi viszony megszűntével a felperesnek visszaadta. Ezen az állásponton közönyösnek jelentkezik az a kérdés, vájjon az alperes ezeket a költségeket a bizományi viszony fennállása alatt mikor fizette ki. Mert ez csak akkor bírna jelentőséggel, ha a felek közt olyan értelmű megállapodás jött volna létre, hogy az alperes állal kifizetett költség felperes által nyomban a fizetés után megtérítendő, vagy ha a bizományi szerződés